4000 éves sírt találtak Norvégiában

4000 éves, kővel kirakott sírra bukkantak Norvégiában, egy építkezést megelőző feltáráson – számol be a Live Science. A felfedezés sokat elárul a régió legkorábbi földműveseiről.

A Bergeni Egyetemi Múzeum csapata 2023 áprilisa óta végez ásatásokat a délnyugat-norvégiai Seljében. Eddig többek között ősi házak maradványai, állati csontokat tartalmazó szemétdombok, kősarlók és kicsi, héjból készült gyöngyök kerültek elő.

A legfontosabb felfedezés a sír, amely legalább öt ember, köztük egy idős férfi, egy kétéves gyermek és egy fiatal nő maradványait őrizte. A szénizotópos elemzés alapján a 3 méter hosszú, 1,5 méter széles és közel 1 méter magas nyughely az időszámítás előtti 2140 és 2000 közötti periódusból származik.

A mezőgazdaságot mai ismereteink alapján mintegy 12 ezer éve találta fel az emberiség Közel-Keleten, a módszer azonban a mai Norvégiába évezredekkel később ért csak el. A datálás és a lelőhelyen talált kősarlók alapján a mostani sír a korai gazdálkodókhoz köthető, Yvonne Dahl, a csapat tagja szerint a nyughely ily módon ritka lehetőséget teremt a korszak alaposabb megértésére.

A neolitikum végén Délnyugat-Norvégia lakói jellemzően elhamvasztották halottaikat, a kőből emelt sírok inkább a keleti vidékekre voltak jellemzően. A régészek régóta úgy vélik, hogy az ilyen nyughelyek hagyománya a dániai Jylland félszigetéről érte el a térséget. A sírban talált csontok genetikai elemzése talán megerősíti, hogy az érintettek keletről vándoroltak nyugatra.