Középkori magyar pénzeket találtak Németországban

Több száz, illetve több ezer éves műkincseket, köztük hét kardot, több ezer ezüstérmét, ékszereket és kerámiákat tárt fel Németországban egy önkéntes természetvédőkből álló csoport – számol be a Live Science. A leletek tavaly kerültek elő három különböző helyszínen, de csak a közelmúltban jelentette be a felfedezéseket a német kulturális és műemlékvédelmi állami hivatal.

Az első tárgyegyüttest, hét, a bronzkorból származó, mintegy 3000 éves kard töredékeit az észak-németországi Mirow város közelében találták meg. A régészek úgy vélik, hogy a fegyvereket áldozati adományként helyezhették el, és a későbbi kotrás okozhatta a kardok darabokra törését. A leleteket sikerült újra összeilleszteni.

A második leletegyüttest, közel 6000 középkori ezüstérmét a Mirowtól mintegy 200 kilométerre északra fekvő németországi szigeten, Rügenen tárták fel. Az évszázados érmék többsége egy agyagedénybe volt téve, de sok volt a talajban szétszóródva is. Bár az érmék többségét Nyugat-Németországban verték, a régészek észrevették, hogy mintegy 10 százalékuk Angliából, Dániából, Csehországból és Magyarországról származik, ami a térség lehetséges kereskedelmi kapcsolataira utal. A kutatók a felfedezést a legnagyobb 11. századi szláv pénzegyüttesnek tartják.

Az utolsó felfedezés az észak-németországi Mölln városában történt. A halom számos, szintén a 11. századból származó tárgyat tartalmazott, többek között egy 1700 darab érmét őrző edényt, egy aranyból, hegyikristályból és kvarcból készült gyöngyház nyakláncot, ujj- és nyakgyűrűket, valamint két ereklyetartót. Az első ereklyetartó formáját egy lapos, fém medál, míg a másodikat egy feszület ihlette.