Ősi piramis vagy természetes képződmény Indonézia hegye?

Egy idén novemberben publikált tanulmányban a szerzők azt írták, azonosíthatták a legkorábbi ismert piramist. A feltételezett mesterséges struktúra mintegy 27-16 ezer éves, és Indonéziában, Jáva nyugati részén fekszik. A kutatók arra jutottak, hogy a Gunung Padangot egy ősi kultúra vájta ki egy tűzhányóba, a 2011 és 2015 között végzett vizsgálatok alapján a piramisszerű struktúrát több fázisban alakították ki, az utolsó szakasz 4000-3100 éve zajlott.

Amennyiben a tanulmány megállapításai helyesek, úgy az öt teraszból, falakból és lépcsőkből álló Gunung Padang nemcsak a híres egyiptomi piramisoknál és a Stonehenge-nél, hanem az eddig ismert legkorábbi megalitikus lelőhelynél, a törökországi Göbekli Tepénél is ősibb lehet. A felfedezés teljesen átírná a régió történetét.

Ahogy sejteni lehetett, az eredményeket rengeteg kritika érte az elmúlt időszakban. Flint Dibble, az angliai Cardiffi Egyetem régésze a Nature-nek azt nyilatkozta, meglepte, hogy a tanulmányt ebben a formában publikálták, mert bár az adatai legitimek, a lelőhelyre és annak korára vonatkozó következtetések nem igazoltak.

Dibble szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az itt eltemetett rétegeket emberek hozták létre, és nem az időjárás és a kőzetek időbeli mozgásának eredményei. Danny Hilman Natawidjaja, az Indonéz Kutatási és Innovációs Ügynökség munkatársa és kollégái – az eredeti publikáció szerzői – ugyanakkor úgy látják, egyes kövek túl nagyok és rendezettek a természetes magyarázathoz. A kritikusok szerint ennyire ősi emberi tevékenység nyomai nem kerültek elő.

A Gunung Padang szerepelt az Ancient Apocalypse című dokumentumsorozatban, amelynek műsorvezetője Graham Hancock brit szerző. Hancock azt a szakmai körökben élesen bírált, áltudományosnak vélt elképzelést hirdeti, amely alapján 12 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén egy fejlett globális civilizáció bukott el. Natawidjaja szerint a Gunung Padangot az utolsó jégkorszak vége előtt építették, és azt mutatja, hogy az akkori emberek képesek voltak összetett struktúrák építésére.

Bill Farley, a New Haven-i Dél-Connecticuti Állami Egyetem régésze szerint azonban a tanulmány nem szolgált bizonyítékkal arra, hogy az utolsó jégkorszak alatt egy fejlett civilizáció létezett. A Gunung Padangról származó 27 ezer éves talajminták, bár pontosan datáltak, nem hordoznak emberi tevékenységre utaló jeleket, például szenet vagy csonttöredékeket. A régészeti feljegyzések azt mutatják, hogy a holocén 11 700 évvel ezelőtti kezdete után következett be az átmenet a vadászó-gyűjtögető társadalmakról a nagy településeket elfoglaló komplex társadalmakra.

A Natawidjajáék cikkét megjelentető Archaeological Prospectionnel szemben a kiadó, a Wiley azóta vizsgálatot indított. Natawidjaja reméli, hogy a vita nem vezet viszályhoz a régészeti közösségben, egyben arra buzdítja a kutatókat, hogy utazzanak Indonéziába, és végezzenek vizsgálatokat a Gunung Padangon.