A világ legősibb erődjére bukkantak Szibériában
Úgy tűnik, a vadászó-gyűjtögető közösségek is létrehoztak igen komplex struktúrákat.
A Freie Universität Berlin régészei egy nemzetközi csapattal együttműködve erődített őskori településeket tártak fel Szibériában – számol be az Arkeonews. Az adatok azt mutatják, hogy a helyi vadászó-gyűjtögetők már 8000 évvel ezelőtt is komplex védelmi építményeket állítottak településeik köré. A felfedezés megkérdőjelezi azt az elképzelést, mely szerint az emberek csak a mezőgazdaság megjelenésével kezdtek el monumentális építészeti és összetett társadalmi struktúrákkal bíró állandó településeket építeni.
A vizsgálat középpontjában az Eurázsia legészakibb kőkorszaki erődjeként ismert Amnya áll, ahol a kutatók 2019-ben terepmunkát végeztek. A csoportot Henny Piezonka, a Freie Universität Berlin munkatársa és Dr. Natalia Csairkina jekatyerinburgi régész vezette.
Tanja Schreiber berlini kutató szerint a vizsgálatok révén mintákat gyűjtöttek, ezekkel pedig megerősítették a lelőhely korát: ez a legősibb ismert erődítés. „Új paleobotanikai és rétegtani vizsgálataink azt mutatják, hogy Nyugat-Szibéria lakói kifinomult életmódot folytattak, amely a tajga környezetének bőséges erőforrásaira épült” – mondta.
A helyi lakosok halat fogtak az Amnya folyóból, valamint csont- és kőhegyű lándzsákkal vadásztak szarvasra. A halolaj- és húsfeleslegük megőrzése érdekében kifinomultan díszített kerámiákat készítettek.
A szakértők összesen tíz kőkorszaki erődített helyről tudnak, amelyek gödrös házakkal, földfalakkal és fából készült palánkokkal voltak körülvéve. A szibériai leletek, valamint más példák, így az anatóliai Göbekli Tepe nagyban árnyalják a korai társadalmakról kialakított képet.
A világ különböző részein, a Koreai-félszigettől Skandináviáig, a vadászó-gyűjtögető közösségek a vízi erőforrásokra támaszkodva nagy településeket alakítottak ki. A szibériai tajga természeti erőforrásainak bősége valószínűleg döntő szerepet játszott az erődök kialakulásában.
A folyókra néző, megerősített települések stratégiai helyként szolgálhattak a termékeny halászhelyek ellenőrzésére és kiaknázására. Az erőforrások tárolásából és a megnövekedett népességből eredő versengő jelleg nyilvánvaló ezekben az őskori építményekben, megdöntve azokat a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint a vadászó-gyűjtögető társadalmakban nem volt verseny és konfliktus.