A világ egyik legősibb nyergére bukkantak

Egy friss tanulmányban Dzsamszrandzsav Bajarszaikhan, a Mongol Nemzeti Múzeum munkatársa és kollégái szénizotópos elemzésnek vetették alá a legrégebbi, valódi fakeretes nyerget, amelyet Kelet-Ázsiában találtak – olvasható a Phys.org-on megjelent közleményben. Az eredmények alapján a mongol sztyeppék kultúráinak felemelkedését valószínűleg a lovas technológia fejlődése segítette.

A fakeretből létrehozott nyereg stabil maradt a lóháton, megkönnyítve a kengyelek hozzáadását a rendszerhez. A struktúra nagyobb súlyt képes elbírni, és a lovasnak nagyobb kontrollt biztosít, ami lehetővé teszi a lovas harc különböző módjait.

Noha nyereg és kengyel nélkül a modern lovaglás elképzelhetetlen, ezek az eszközök kezdetben nem voltak jelen. A tárgyak kifejlesztése forradalmasította a lovas hadviselést, és hozzájárult a messzemenő társadalmi változásokhoz Eurázsia-szerte, ennek ellenére e technológia eredete továbbra is kevéssé ismert.

A most vizsgált nyerget egy ember és egy ló sírjában fedezték fel a nyugat-mongóliai Urd Ulaan Uneet barlangjában. A szénizotópos kormeghatározás alapján a lelet időszámítás után 267-535 között készült, így ez a legrégebbi kelet-ázsiai valódi vázas nyereg. A tárgy további elemzése során kiderült, hogy helyi anyagokból készült: a bőr egy lótól származik, amelyet a környéken tenyésztettek, a fa pedig helyi nyír.

Ez arra utal, hogy a kelet-eurázsiai sztyeppék lovaskultúrái nemcsak használták ezt az új technológiát, hanem a fejlesztésében és a gyártásában is közreműködtek. Mongóliából származó, körülbelül ugyanebben az időszakban készült egyéb leletek között korai fém kengyeleket is találni.

A korszak, amelyre a nyereg datálható, egybeesik a Zsuanzsuan Kaganátus nevű, Belső-Ázsia nagy részét meghódító hatalmas protomongol birodalmi szövetség felemelkedésével. Ezt a sikert valószínűleg a lovas harcot megkönnyítő új nyeregtechnológia is segítette. Az új felfedezés jelentősen befolyásolhatja a régió történelmének megértését.