Genetikai vizsgálat derített fényt az egy sírban nyugvók kapcsolatára

1934-ben német munkások egy különös sírra bukkantak a kelet-németországi Bad Dürrenbergben. A nyughelyben egy ülő helyzetben lévő, lábainál egy csecsemő maradványait őrző nő csontváza volt. A lelőhelyen számos tárgy is előkerült, a sírmellékek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a nő sámán lehetett, és mintegy 9000 éve élt.

Egy friss tanulmányban a szakértők genetikai vizsgálatot végeztek – számol be a Live Science. Az eredmények alapján a sírban eltemetett csecsemő nem a nő gyermeke, hanem negyed- vagy ötödfokú rokona volt, az adatokból pedig az is kiderült, hogy a sámánt évtizedekkel a fiúgyermek előtt temethették el.

„A Bad Dürrenbergből származó mezolitikus nő olyan genetikai profilt hordoz, amely a nyugat-európai vadászó-gyűjtögető népességre jellemző, egy olyan populációra, amely, ahogy a neve is mutatja, Közép- és Nyugat-Európa nagy részét foglalta a felső paleolitikum végén és a korai holocénben, tehát nagyjából időszámítás előtt 14000 után” – mondta Wolfgang Haak, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és a csapat tagja. A szakértők a nő teljes genomját szekvenálták.

Az elemzés kimutatta, hogy a nő 30-40 éves volt halálakor, illetve karcsú testalkatú és nagyjából 155 centiméter magas lehetett. „Sötétebb haja és bőrszíne volt, mint a mai európaiaknak, és valószínűleg világosabb, kékes színű szeme” – tette hozzá Haak. Ezek a vonások gyakoriak voltak a nyugat-európai vadászó-gyűjtögetőknél.

A kutatók azt is megtudták, hogy a nő alsó végtagjaiból egyes izmok hiányoztak, a koponyájában pedig egy rendellenesen fejlett ér volt. „Azonban nem volt fogyatékos vagy fizikailag bármilyen módon korlátozott” – emelte ki Jörg Orschiedt, a Freie Universität Berlin professzora és a csapat tagja.

A szakértők egy nagyon ritka anatómiai rendellenességet is észrevettek a koponyája tövében, amely a csigolyaartéria beszorulásához vezethet, amikor a fej bizonyos helyzetben van. „Bár ez nem okoz eszméletvesztést, de enyhe neurológiai jelenségekhez vezethet. Ennek egyik valószínű következménye az önkéntelen szembogármozgás, a nystagmus. Ez a szemlélődők számára irritálónak vagy hátborzongatónak tűnik, és valószínűleg befolyásolta sámánstátuszát” – nyilatkozta Orschiedt.

Ami a csecsemőt illeti, a genetikai elemzéssel arra a következtetésre jutottak, hogy a nővel rokonok voltak, és több generáció választotta el őket egymástól. „Ez azt jelenti, hogy nem anya és fia voltak, ahogy azt a temetkezési kontextus alapján feltételezték” – mondta Haak. Elképzelhető, hogy a sámán távoli, több generációval korábbi felmenője volt a gyereknek.