A világon egyedülálló kénes gyógyiszap
Szlovákia bővelkedik természetes gyógyvizekben. Harminc olyan fürdővárosa van, ahol a betegek, a gyógyulni vágyók egyúttal szakszerű orvosi ellátásban is részesülhetnek. Ezek közé tartozik Pöstyén városa, a legnagyobb és legnevesebb szlovákiai fürdőváros.
A természet szolgáltatta itteni kincs a több forrásból, 2000 méteres mélységből származó, 67–69 Celsius-fokos, 1500mg/l ásványianyag-tartalmú, erősen radioaktív gyógyvíz és a Vág holtágában az üledéket átitatva képződő, ilyenformán állandóan magától megújuló, kékes-fekete színű, aktív ként tartalmazó iszap. A kénbaktériumok egyedi keverékét hordozó pöstyéni gyógyhatású iszap – amelyet pakolások és fürdő formájában is alkalmaznak – világviszonylatban is egyedülállónak számít.
A pöstyéni gyógyhatású víz – gyógyászati eljárásokkal párosítva – a hátgerincet és az ízületeket érintő mozgásszervi megbetegedésekkel (reumatikus fájdalmak), valamint az idegrendszert érintő bizonyos betegségekkel (neuropátia: az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek betegsége; ülőideg-gyulladás; Parkinson-kór) szemben fejt ki gyógyhatást. Regenerálja a sérült ízületeket, csökkenti az ízületeket terhelő gyulladást, lassítja az ízületeket érintő kopásos folyamatokat.
A város jelképe az a bronzszobor, amely egy a mankóját eltörő embert láttat, a Mankótörő c. alkotás Kühmayer Róbert terve alapján készült. A szobor a város egy másik jellegzetes pontján, a fedett Oszlopcsarnok-híd vagy másik nevén Üveghíd hídfőjénél látható. Ezen a – Winter Lajos által szorgalmazott, 1930 és 1933 között megépített, 1945-ben a visszavonuló német hadsereg által megrongált, 1956-ban újjáépített – hídon át lehet gyalogosan bejutni a fürdőszigetre. A hídon emléket állítottak Winter Lajosnak egy padon ülő egész alakos bronzszobor formájában.
Kis történelmi visszatekintés. A város környékén legalább 80 000 éve telepedett meg az ember. Számos régészeti lelet került itt elő, a leghíresebb egy mamutagyarból faragott termékenységszobrocska, az ún. Moraváni Vénusz, amely kb. 22 800 éves. Az itt feltörő iszapos forrásokat az ókori rómaiak is ismerték, de a hely fürdővilágáról a 16. századtól vannak ismeretek, később Napóleon katonái is dicsérő szavakkal beszéltek róla. Pöstyén fürdővárosként igazából a 19. század folyamán, az Ipolyságon született, zsidó származású Winter Sándor és fia, Lajos tevékeny munkája révén vált világszerte ismertté. Jelképszintre emelkedett épületeinek egyikét, az Irma fürdőházat is ez a család építtette. Több híres személy is járt az idők során a fürdővárosban, köztük II. Vilmos német császár, Coburg Ferdinánd bolgár cár, Mária Terézia királynő, Erzsébet magyar királyné (Sissi) és Ludwig van Beethoven német zeneszerző.
És ha már történelem, az erre járóknak vétek lenne kihagyni a pöstyéni Balneológiai Múzeumot. Röviden tisztázzuk: A balneológia a gyógyfürdők és ásványvizek emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgáló tudományág. A múzeum ma Winter Imre (Winter Sándor fia) nevét viseli, 1928-ban alapították Pöstyéni Múzeum néven, 1951-től a neve Járási Múzeum, majd 1963-tól Balneológiai Múzeum. Kiállítási anyaga széles körű képet ad Pöstyén és térsége történetéről. Sokféle témakörben vonultatnak fel látnivalókat. Az egyik rész a város tágabb környezetének fontosabb kövületlelőhelyeiről szól; a tárolókban szépszámú őskövület van, köztük ammoniteszek, pörgekarúak, csigák, cápafogak, mamutfogak és -csontok, korallok, rénszarvasagancs, egy gyapjas orrszarvú koponyájának töredéke.
Az állattani részben afrikai, ázsiai, dél-amerikai és ausztráliai lepkék mellett szitakötők, thaiföldi skorpió, kubai és brazíliai madárpók példányait is láthatjuk. A helyi bogárvilág kiállított képviselői mellett a többek között Thaiföldön honos ötszarvú orrszarvúbogár is megjelenik. No és elámulhatunk a valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi emlősfaj, az óriás kapafogú őselefánt (a Deniotherium proavum a mai elefántok ősei közül a legnagyobb volt) foga láttán. A környék magasabb rendű gombáival, növényvilágával is megismerkedhetünk.
Újabb időket említve előkerültek római pénzérmék és római termékek. Helyszűke miatt érmegyűjteményüknek mindig csak kis része van közszemlére téve, most épp római és bizánci pénzérmék. A néprajzi gyűjteményben láthatók ruházatok, lakástextíliák, bútorok, majolika- és kerámia, népi hangszerek, a liptói pásztorkultúrát jellemző fafaragványok. És még sok érdekesség. Ilyen a politikus, diplomata Milan Rastislav Štefánik által Tahitin gyűjtött 19. századi, a kínai papíreperfa belső kérgéből készült textília (tapa) és szemkápráztatóan szép női háncsruha szintén Tahitiról.
Az állandó kiállítás egy jó része a szlovákiai bőséges ásványvízforrásokhoz kapcsolódik. Megismerkedhetünk az ásványvizek különböző fajtáival és azok ivókúrára való felhasználásának rövid történetével.
A városban természetesen másutt is megéri körülnézni, mindig találni valami érdemlegeset. Ottjártunkkor nekünk ahhoz volt szerencsénk, hogy megtekinthettünk egy pompás művészeti kiállítást is, amelynek keretében a szecesszió jeles képviselőjeként ismert cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor és festő Alfons Maria Mucha műveiből állítottak ki jó néhányat. A művész életútja ott kapcsolódik Pöstyénhez, hogy ő is gyakori vendég volt az itteni fürdőben, Jaroslava nevű lánya pedig az itteni kezeléseknek hála gyógyult meg.
Ősi kelta sisakot találtak
A több ezer éves tárgy világviszonylatban is ritkaság.
Rémisztő leleteket találtak egy régi vesztőhelynél
A vizsgálat során számos érdekes maradványra bukkantak, többek között egy kísértetnek vélt férfi csontjaira.
Több ezer éves pajzsokat találtak
A kutatók egy törökországi vaskori lelőhelyen végeztek feltárást.
50 ezer éves fegyverre bukkantak
A neandervölgyiekhez köthető lelet különlegessége, hogy állati csontból készült.
Több ezer éves kardot találtak Egyiptomban
A kutatók egy ókori, a tengeri népek elleni védelmet segítő erődöt tártak fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
