Ezek voltak az év régészeti felfedezései

A világhírű Archaeology Magazine ismertette 2023 tíz legfontosabb régészeti felfedezését. A lapnál hagyományosan minden évben elkészítik a listát.

A felsorolásban szerepelnek azok a leletek, amelyeket az olaszországi San Casciano dei Bagninál tártak fel. Valamikor az időszámítás szerinti 1. században egy villám csapott le egy helyi szentélyre, a római és etruszk hagyományok szerint ilyenkor a papoknak el kellett temetniük a helyi áldozati adományokat. Az idei év egyik legizgalmasabb régészeti bejelentése volt, hogy megtalálták a vonatkozó, tárgyakban gazdag, többek között bronzszobrokat is tartalmazó áldozati vermet.

A listán szerepel az a mintegy 476 ezer éves struktúra is, amelyet Zambiában, a Kalambo folyónál fedeztek fel. A szakértők egymásba illeszkedő, rovátkált farönkökre bukkantak itt, a kutatók szerint ezek a legkorábbi ismert, fából álló építmény maradványai lehetnek. A struktúra egy út vagy egy alap részét képezhette.

Szintén meghatározó felfedezésnek értékelték az izraeli Ein Gedibnél talált barlangot. Az üregben négy rendkívül jó állapotú, az időszámítás szerinti 2. századra datálható vaskardot találtak. Mindegyik fegyver római katonákhoz köthető, amelyeket zsidó felkelők zsákmányolhattak. Három kardnál a hüvely is konzerválódott.

Az Archaeology Magazine a szudáni Öreg Dongolánál feltárt freskókat is bemutatja. A város egykor a középkori núbiai Makuria központja volt, a helyi ásatások során, az egyik épület alatt egészen egyedülálló, 13. századi ortodox keresztény falfestményekre bukkantak.

A listában szerepel tovább egy Mexikóvárosban feltárt, áldozati szobrocskákkal teli kőláda; az oroszországi Hanti-Manszijszki autonóm területen felfedezett, mintegy 8000 ezer éves vadászó-gyűjtögető erőd; a perui Machu Picchu kézműveseinek maradványain végzett genetikai vizsgálat; az egyiptomi El Hibehnél felfedezett, 2200 éves papirusz újbóli elemzése; a kínai Csiannál feltárt ókori, császári állattemető; valamint az a színház, amelyet Rómában emelt Nero császár.