Több száz ősi kincset rejtett egy kiszáradt tó

A leletek a bronzkorból származnak, és rituális céllal tehették őket a tóba.

Egy friss tanulmányban az észak-lengyelországi Papowo Biskupiénél feltárt leleteket ismertetik – számol be a Heritage Daily. A lelőhely egy kiszáradt tónál terül el, a helyszínen több bronzkori ember maradványait, valamint mintegy 550 darab bronztárgyat fedeztek fel.
A leletek a lausitzi kultúra legészakibb csoportjához, a chełmnóiakhoz kötődnek, akik időszámítás előtt 1200 és 450 között éltek a térségben. A többi lausitzi csoporttól eltérően ők viszonylag kevés tárgylerakatot hagytak hátra, ami arra utal, hogy kevés rituális jelentőséget tulajdonítottak a fémnek.
„Hagyományosan úgy gondolják, hogy a Chełmno-csoport népét nagyrészt nem befolyásolták az urnamezős korszak és az azt követő hallstatti kultúra társadalmi és gazdasági fejleményei. A délebbi lausitzi régiókban megfigyelhető, széles körben elterjedt fémfelhalmozással ellentétben úgy tűnik, hogy a fém nem játszott kiemelkedő szerepet a Chełmno-közösség társadalmi és rituális tevékenységeiben” – emelték ki tanulmányukban Jacek Gackowski, a Nicolaus Copernicus Egyetem munkatársa és kollégái.
Ez a narratíva megkérdőjeleződött, amikor az ásatások során legalább 33 személy csontvázmaradványait, illetve több mint 550 bronzleletet, köztük nyakra vagy karra húzható ékszereket tárták fel a Papowo Biskupie-i tómederben. A szénizotópos kormeghatározás alapján a holttesteket a fémek lerakása előtt tették a tóba.
A megfigyelések azt mutatják, hogy a chełmnóiak rituális gyakorlatai kezdetekben eltértek a szélesebb lausitzi kultúra hagyományaitól, hitrendszerünk azonban végül a régióban uralkodó gyakorlatokhoz igazodott.