Több ezer éves sírt találtak Svédországban

Egy friss tanulmány alapján 5500 éves, a neolitikum idejéből származó kamrát tártak fel Közép-Svédországban – számol be a Live Science. A sírból a temetéskor vagy azután több csontot, köztük a koponyákat is eltávolították.

„Ez eltér attól, amit általában a megalitikus sírokban látunk” – mondta Karl-Göran Sjögren, a Göteborgi Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, a hiányzó csontok jellemzően a lábak és a kezek kisebb részei. Azt, hogy az eltérésnek köze van-e a helyi rituálékhoz, nem tisztázott.

A kamrát 2023 nyarán találták meg a Falköping régiójában fekvő Tiarp faluban. A régészek egy nagy kövekből álló őskori sír, egy dolmen feltárása közben fedezték fel a nyughelyet. Európa-szerte több ezer ilyen építmény ismert, sőt a világ más pontjain, így a Szaharában és Koreában is találtak már hasonlót.  A régészek szerint a Tiarpban fekvő dolmen körülbelül időszámítás előtt 3500-ban épült, és az egyik legkorábbi ilyen struktúra Svédországban.

A sírkamrában a kutatók legalább 12 ember, köztük csecsemők és idősek kéz- és lábcsontjait, bordatöredékeket és fogakat tártak fel, de nagyon kevés koponyát és nagyobb maradványt, például comb- vagy karcsontokat találtak. A sír a kőkorszak óta érintetlen volt, a hiányzó maradványokat a jelek szerint akörül távolíthatták el, amikor az elhunytakat eltemették.

A csontok nem mutatják az erőszak jeleit. A leletek genetikai elemzéséből a régészek megtudhatják, hogy hordoztak-e betegséget az érintettek, emellett a potenciális rokoni szálakra is fény derülhet.

Falköping területén több neolitikus nyughely is ismert, a mostani azonban az eddigi legősibb. A földműves technikák nagyjából 500 évvel a tiarpi kamra létrehozása előtt érték el a térséget, az építők így valószínűleg földművesek és állattenyésztők voltak. Ezt a csontok kémiai vizsgálata megerősítheti majd.