A világon páratlan lehet a húsvét-szigeti írás

Egy új tanulmányban egy különleges, rongorongo jelekkel ellátott fatáblát elemeztek – számol be az Arkeonews. A leletet Rapa Nuin, azaz a Húsvét-szigeten fedezték fel 150 évvel ezelőtt.

A szakértők bizonyítékokat sorakoztatnak fel arra vonatkozóan, hogy az ősi írásrendszer több mint két évszázaddal az európaiakkal való érintkezés előttről származik. A friss eredmények megkérdőjelezik a rongorongo eredetével kapcsolatos korábbi feltételezéseket, a kutatók szerint a jelrendszer egyike a kevés önállóan kifejlődött írásrendszernek.

A különleges táblát három hasonló tárggyal együtt egy római gyűjteményben őrzik, a táblákat katolikus misszionáriusok hozták el 1869-ben. A leleteket a közelmúltban a Bolognai Egyetem munkatársai szénizotópos eljárással vizsgálták az egyik tábla fáját, és kiderült, az adatok alapján 1493 és 1509 között vágták ki – az európaiak 1720-ban léptek először érintkezésbe a helyiekkel.

A Chile partjaitól közel 3800 kilométerre fekvő Rapa Nuin 1150 és 1280 között telepedtek le az első emberek. Bár az európaiak a 18. században érkeztek, 1864-ig nem vették észre a helyi, glifákon alapuló írást.

A rongorongo írás összetett jelei nem hasonlítanak az Európában előforduló írásrendszerekhez, ami arra utal, hogy a Húsvét-sziget népének eredeti alkotása volt. A fennmaradt rongorongo feliratok között 27 fatábla található, amelyeken nagyjából 15 ezer karakter és több mint 400 különböző glif szerepel.  Ennek az ősi, feltételezett írásnak a megfejtése továbbra is várat magára.

Az elemzésből az is kiderült, hogy a legrégebbi tábla fája nem őshonos faj volt, valószínűleg partra sodródott. Ez a felfedezés kérdéseket vet fel a sziget ökológiai múltjával és az őslakosok rendelkezésére álló erőforrásokkal kapcsolatban.

Ha a további vizsgálatok megerősítik, hogy a rongorongo írás az európai kapcsolatfelvétel előttről származik, akkor ez az írás egy újabb független találmány lenne az emberiség történelmében. Ezzel a Rapa Nui népe a sumérokkal, egyiptomiakkal és kínaiakkal kerülne egy társaságba, akik mind saját, egyedi írásrendszert fejlesztettek ki. „Történelmi értelemben, ha valaki kölcsönöz egy írásrendszert, akkor azt a lehető legközelebb tartja az eredetihez” – mondta Silvia Ferrara, a Bolognai Egyetem filológusa és a csapat tagja.

Nem a rongorongo az egyetlen rejtély a Húsvét-szigeten. Rapa Nui híres szobrai, a moaik, valamint a helyi civilizáció összeomlásának története is régóta foglalkoztatják a kutatókat.