Több ezer éves gyilkosság áldozatát vizsgálták

Egy új tanulmányban Anders Fischer, a Göteborgi Egyetem munkatársa és kollégái a vittrupi ember néven ismert maradványokat elemzik – számol be az Archaeology. A kutatók célja az volt, hogy új részleteket tárjanak fel a férfi életéről és haláláról.

Az 1915-ben, egy északnyugat-dániai tőzeglápban egy fa bunkósbottal, egy kerámiaedénnyel és tehéncsontokkal együtt felfedezett csontvázat időszámítás előtt 3300 és 3100 közé datálták. A vittrupi ember a feltételezések szerint 30 és 40 év közötti lehetett halálakor.

Maradványai között összetört koponyája darabjai is megtalálhatók, a kutatók szerint a sérülések arra utalnak, hogy a férfi rituális áldozat, esetleg verekedés vagy gyilkosság áldozata volt. A friss adatokból az is kiviláglott, hogy az elhunyt más genetikai jellegzetességekkel bírt, mint a korabeli térségben élő emberek, és közelebbi rokonságban állt a Svédországban és Norvégiában élő mezolitikus kori népekkel.

A csontjaiban lévő izotópok azt jelezték, hogy a korai gyermekkorát mintegy 70 kilométerre, a nyílt tengeren túl töltötte, míg a fogaiban található izotópok és fehérjék azt mutatták, hogy tizenéves kora végén étrendjében a tengeri emlősökről és a halakról áttért a mezőgazdasági élelmiszerekre, például a juh- vagy kecskehúsra. A tudósok szerint a fiatalember azért költözhetett Svédországból Dániába, mert részt vett a kovakő-kereskedelemben, esetleg azért, mert fogságba esett, és rabszolgaként dolgoztatták.