A magyar protestáns építészet meghatározó alakja

Pecz János Sámuel 1854. március 1-jén született Pesten, neve előkelő helyen van az első okleveles építészek listáján. Úttörő volt, olyannyira, hogy az 1782-ben alapított József Nádor Műegyetem elhagyása után, 1873-ban meggyőződéssel állította, hogy az alma materban folyó építészeti oktatás túlságosan kezdetleges számára, és minden bizonnyal jobban teszi, ha a stuttgarti Műegyetemen folytatja tanulmányait. A továbblépés új kapukat nyitott ki előtte, és hamarosan a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanítványa lett, ahol Theophil Hansen mellett szerzett újabb ismereteket a mesterségről. Ezekben az években alakult ki egyedi, a középkori építészetre emlékeztető stílusa, amelyet neoreneszánsz formák tesznek izgalmassá, és amelyek Budapest mellett megtalálhatók Debrecenben és Kolozsvárott is.

Pecz Samu

Forrás: Wikimedia Commons

Első elnök, első okleveles építész 

Kortársai között fiatalon kitűnt tehetségével, majd a Ve­rein der Architekten an der Akademie der Bildenden Künste (a műépítész-hallgatókat tömörítő diákegyesület, a későbbi Hansen Theophil Club) első elnökévé választották, miközben Schulek Frigyes tanítványa lett. 26 éves volt, amikor Hauszmann Alajos Irodájában gyakorlatot szerzett. A sors közben a Királyi József Nádor Műegyetemnek is kedvezett, amely egyre jelentősebb szerepet töltött be az építész tanoncok nevelésében, és ahol Pecz Samu betöltötte első oktatói állását. Tudományos munkássága a szentélyekre és keresztény épületekre koncentrált, így vált később a magyar protestáns építészet meghatározó alakjává.

Fontosabb protestáns templomok építője 

Elsőként a dévaványai református templom tervezését nyerte el, amely remek alkalmat teremtett arra, hogy 30 évesen a kor ünnepelt építészévé váljon, azonban az épületet végül Ybl Miklós tervei alapján építették meg. Csupán egy évet kellett várnia, hogy a budapesti unitárius egyház templomának (ez volt Magyarország első unitárius temploma) megtervezésével immár gyakorló építészként is elismerjék kortársai, hamarosan pedig Peczre bízták a debreceni Kossuth utcai református templom tervezését, a mai napig népszerű és fontos vallási központként ismert épület 1888-ban készült el. Ezt követte a budai Szilágyi Dezső téri református templom, amely a Kálvin téri templom után a második legnagyobb református templom Budapesten.

A budapesti levéltár épülete

Forrás: Getty Images

Az 1890-es évek elején Pecz a vallási központok mellett világi megrendeléseknek is eleget tett, így készült el tervei alapján a Fővám téri Központi Vásárcsarnok (1896). Következő jelentős munkái között meg kell említeni a fiumei Tengerészeti Akadémiát, illetve a Városligeti fasorban az evangélikus gimnáziumot és a hozzá tartozó templomot, megannyi bérház mellett, amelyeket nap mint nap szemügyre vehetünk Budapest utcáin (József körút 62. és 64., Kálvária tér 8., Üllői út 121.). Pecz Samu utolsó munkái között említjük a Magyar Nemzeti Levéltárat, amelyet halála utáni negyedik évben fejezték be, 1888-tól 1922. szeptember 1-jén bekövetkezett haláláig a középítéstani tanszék nyilvános rendes tanára volt.