Több ezer éves kenyérdarabra bukkantak

8600 éves kenyér maradványaira bukkantak a közép-törökországi Çatalhöyük neolitikus településén – számol be az Arkeonews. A lelőhely azért figyelemre méltó, mert ez az egyik első emberi protováros. A sűrűn lakott, festményekkel és szimbolikus díszítésekkel borított vályogtégla házakkal teli település lakossága 8000 fő körül mozgott, ezzel korának egyik legnagyobb települése volt.

A régészek a közelmúltban a Mekan 66 nevű területen egy kemencét fedeztek fel. A nagyrészt elpusztult struktúra körül búzát, árpát, borsószemeket és egy olyan leletet találtak, amely élelmiszer lehetett. A Necmettin Erbakan Egyetemen végzett elemzések megállapították, hogy utóbbi, szivacsos maradvány egy, időszámítás előtt 6600 körülről származó erjesztett kenyér.

Ali Umut Türkcan, az Anadolu Egyetem munkatársa és a csapat tagja kiemelte, a modern régészet napjainkban az élelmiszerrégészetet is magába foglalja. „Azt kell mondanunk, hogy az élelmiszerrégészet kiindulópontja Anatólia. Çatalhöyük az egyik nagyon fontos helyszíne ennek” – tette hozzá.

Az ősi kenyérdarab egy kis, kerek, szivacsos lelet, amelynek konzerválódását egy vékony agyagréteg segítette. Türkcan szerint a kovászos kenyér legkorábbi ismert bizonyítéka Egyiptomból származik, míg a Çatalhöyükben talált maradvány a világ legrégebbi kenyere. A kenyeret nem sütötték, hanem erjesztették, a benne lévő keményítő mind a mai napig kimutatható.