Dél-Amerikáig utaztak a Húsvét-sziget lakói
A szájhagyományban fennmaradtak a korai, dél-amerikai utak emlékei, most növényi maradványok révén sikerült igazolni a történetet.
Egy friss tanulmány alapján Rapa Nui, azaz a Húsvét-sziget korai lakói Dél-Amerikába hajózva kapcsolatba léptek az ott élő emberekkel, majd visszatértek otthonukba – olvasható a Phys.org felületén megjelent közleményben. Paloma Berenguer, a chilei Universidad Academia de Humanismo Cristiano munkatársa és kollégái a helyiek által készített obszidiánpengéken talált növényi anyagok alapján jutottak erre a megállapításra.
Rapa Nui már 1000 és 1300 között lakott volt, igaz, a korai telepesek eredete nem tisztázott. Ezen korai kultúra leginkább a sziget hatalmas szobrairól, a moaikról ismert. Az új tanulmányban a csapat bizonyítékot talált arra, hogy a telepesek egy része egészen Dél-Amerika partjaiig hajózott, majd vissza. Egy ilyen út egy irányba 3700 kilométert jelentett, és valószínűleg egy-két hónapig tartott az időjárástól függően.
Korábbi kutatások már feltártak olyan, a helyi szájhagyományban élő történeteket, amelyek legalább egy dél-amerikai útról szólnak. Hogy utánajárjanak ezen elbeszélések potenciális alapjának, Berenguerék a sziget legkorábbi településén, Anakenánál feltárt obszidiándarabokat elemezték. A szakértők kis mennyiségű növényi anyagot detektáltak a pengéken, ami arra utal, hogy növényi eredetű táplálék feldolgozására használták őket.
A növényi anyag elemzése során maniókára, édesburgonyára, trópusi kenyérfára, jamgyökérre, taróra, achirára, gyömbérre és a tahiti almára utaló nyomokat észleltek. Ezek közül a tahiti alma és a kenyérfa azért tűnt ki, mert egyik sem nő természetes módon Rapa Nuin, gyömbért pedig még soha nem találtak Óceánia ezen részein. A manióka, az édesburgonya és az achira más okból furcsa: mindhárom dél-amerikai növény. Az édesburgonya maradványait egyébként az ásatási terület legmélyebb részein találták, ami arra utal, hogy a település korai éveiben érkeztek a szigetre.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a Húsvét-sziget korai lakói talán többször is elutaztak Dél-Amerikába, majd vissza. Úgy tűnik, hogy a magukkal hozott élelem egy részét elültették, és az elkövetkező években termesztésre használták.