Vizsgálat alá vetették Dánia híres aranykincsét

Szakértők egy csoportja azokat az ősi aranyleleteket vizsgálta, amelyeket a dániai Vindelev falunál találtak meg négy évvel ezelőtt – számol be a Heritage Daily. A kutatók úgy vélik, hogy a kincs egy előkelő európai hálózathoz kötődik.

A tárgyakra 2020-ban bukkant egy fémdetektoros, a leletegyüttes az egyik legnagyobb aranykincs, amelyet Dániában valaha felfedeztek. A 23 tárgy a germán vaskorból, azon belül a népvándorlás korából származik, ezt az időszakot egyes kutatók a viking periódus előzményének tekintik. A leletek között szerepel 13 darab, az időszámítás szerinti 5. századra datálható lemezpénz, egy kardból vagy késből származó aranymaradványok, valamint négy, a 4. századból fennmaradt római medalionok.

A lemezpénzek között van a valaha megtalált legnagyobb példány, az egyiken pedig rúnaírással Odin legkorábbi említése olvasható. A szakértők most a római medálokra fókuszáltak, és arra jutottak, hogy menyasszonypénzek vagy ajándékok lehettek a korabeli elit körében.

„Nincsenek arra utaló jelek, hogy Vindelevben ebben az időben hatalmi központ lett volna, ezért meglepő számunkra, hogy olyan tárgyakat találtunk, amelyek nemcsak helyi hatalomról, hanem európai kapcsolatokról is tanúskodnak” – nyilatkozta Helle Horsnæs, a Dán Nemzeti Múzeum munkatársa és a csapat tagja. A felfedezés felhelyezi Vindelevet az európai térképre.

Aranymedalionokat feltételezhetően a császári ház adományozta vezető római szenátoroknak és hadvezéreknek. A tény, hogy a tárgyakat a Római Birodalomtól ilyen távol fedezték fel, arra utal, hogy a Vindelevben élő személyek nem csak lokálisan voltak kiemelt jelentőségűek voltak. A medalionok négy különböző császárt ábrázolnak a 4. századból, és valószínűleg női díszként használták őket. Lehetséges, hogy a tárgyakat többször is kicserélték, mielőtt egy vindelevi családhoz kerültek.