Elhunyt Peter Higgs, az isteni részecske kutatója
Peter Higgs évtizedekkel korszakalkotó elméleti munkája után, 2013-ban kapott fizikai Nobel-díjat.
Elhunyt Peter Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus – számol be az MTI. A kutató évtizedekkel a róla elnevezett Higgs-bozon, más néven az „isteni részecske” tudományos igazolása előtt megjósolta ezen közvetítő részecske létezését.
A legendás fizikus halálhírét az Edinburghi Egyetem jelentette be április 9-én, az intézmény szerint Higgs otthonában, rövid betegség után hunyt el. A kutató 94 éves volt.
Peter Higgs a később róla elnevezett részecske létezéséről szóló hipotézis alapjait 1964-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Physics Letters című fizikai folyóiratában közölt rövid kvantumtérelméleti tanulmányában ismertette. A Higgs-bozon létezését 2012 júliusában bizonyították a CERN nagy hadronütköztetőjével végzett kísérletekkel. Higgs már a következő évben, 2013-ban – Francois Englert belga fizikussal együtt – átvehette a fizikai Nobel-díjat a részecske kísérleti igazolásához vezető elméleti munkásságáért.
A kutató 1929-ben született az angliai Newcastle-ben, apja angol, anyja skót volt. A patinás King’s College London egyetemen szerzett fizikusdiplomát 1950-ben, majd az Edinburghi Egyetemen kapott vezető kutatói állást. Tudományos pályafutása során az Imperial College London, illetve a University College London egyetemeken is oktatott és kutatott, majd visszatért a skót főváros egyetemére, és végül innen vonult nyugállományba 1996-ban. A brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society is rendes tagjai közé választotta, és több brit egyetem adományozott neki díszdoktori címet.
Higgs más fizikusokkal közösen az 1960-as években kezdett dolgozni azon az elméleten, amely akkori várakozásaik szerint magyarázatot adna arra, hogy a világegyetem alkotórészeinek miért van tömegük. Olyan részecskét kerestek, amely elképzelésük szerint egyetlen elmélet keretében megmagyarázná az erős és a gyenge kölcsönhatás, illetve az elektromágnesesség jelenségét.
A CERN nagy hadronütköztetőjével végzett kísérletek csaknem öt évtizeddel később igazolták Higgs és társai elméleti munkásságát. Eredeti hipotézise alapján a részecskéknek a világegyetem kezdetekor, az ősrobbanás pillanatában még nem volt tömegük, de a másodperc mérhetetlenül kis törtrészével később, egy elméleti mezővel végbement kölcsönhatás révén – ez kapta a Higgs-mező nevet – tömeghez jutottak.
Sir Peter Mathieson professzor, az Edinburghi Egyetem rektora és alkancellárja kedd esti megemlékezésében úgy fogalmazott: Peter Higgs meglátásai és képzelőereje révén az egész környező világról alkotott tudáshalmaz gyarapodott, úttörő tevékenysége tudósok ezreire hatott ösztönző erővel, munkásságának öröksége pedig nemzedékeken át nyújt majd ihletet még több tudósnak.