Kihalt róka lehetett az ember legjobb barátja
Elképzelhető, hogy egyes ősi, dél-amerikai közösségek rókákat tartottak háziállatként.
Egy friss tanulmány alapján egyes ősi, dél-amerikai közösségek rókákat tarthattak háziállatként – számol be a BBC. A feltárt régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy az érintett emberek annyira tisztelték ezen állatokat, hogy maguk mellé temették őket.
Komoly meglepetést okozott a kutatóknak, amikor az argentínai Patagóniában, Cañada Secánál egy 1500 éves emberi sírba helyezett rókát találtak. A csapat szerint a legvalószínűbb magyarázat, hogy a róka nagyra becsült társ vagy háziállat volt a korabelieknél.
Az elemzések azt mutatják, hogy az állat az ősi vadászó-gyűjtögetőkkel együtt táplálkozott, és a tábor belső köréhez tartozott. Ugyanebből a fajból származó egyedet felfedeztek már egy sokkal régebbi sírban Argentína egy másik részén közel egy évtizeddel ezelőtt. Ez is háziállat lehetett, de az étrendjét nem vizsgálták meg.
Dr. Ophélie Lebrasseur, az Oxfordi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ritka felfedezésről van szó, a jelek szerint a róka szoros viszonyban volt a vadászó-gyűjtögető társadalommal. A kutató úgy véli, szimbolikánál többről volt szó, valós társas kapcsolat állhatott fenn.
Az állat csontjainak elemzéséből kiderült, hogy a példány a Dusicyon avus nevű fajhoz tartozott, amely körülbelül 500 évvel ezelőtt halt ki. Rókák fogait korábban is feltárták argentínai és perui nyughelyekben, ami az állatok jelképes szerepére utal, az viszont, hogy egy szinte teljes rókacsontváz kerüljön elő egy emberi sírból, világszinten is egészen kivételes.
A Dusicyon avus egy közepes méretű, 10-15 kilogramm tömegű róka volt. A faj néhány száz évvel azután halt ki, hogy a házi kutyák megérkeztek Patagóniába.