Megkötözve, élve temettek el nőket az őskorban

Egy friss tanulmányban több mint egy tucat olyan, az újkőkor, azaz a neolitikum idején elkövetett európai gyilkosságot azonosítanak, amelyek során nőket áldoztak fel – számol be az Arkeonews. A szertartások egy 2000 éves periódust ölelnek fel. A nőket a leginkább az olasz maffia módszereiből ismert „incaprettamento” testhelyzetben gyilkolták meg, a pozícióban a nyakat a hát mögé hajlított lábakkal kötik össze, így fojtva meg az áldozatot.

Eric Crubézy, a Paul Sabatier Egyetem munkatársa és kollégái korábban felfedezett sírokat újbóli kiértékelése után kezdtek bele a vizsgálatba. Az érintett nyughelyeket a dél-franciaországi Saint-Paul-Trois-Châteaux-ban tárták fel több mint 20 éve. A helyszínen akkor két, nagyjából 5500 éve elhunyt nő maradványait találták, a testek egy olyan sírban voltak, amely egy gabonatároló veremre hasonlít.

A csapat Saint-Paul-Trois-Châteaux-ban három olyan nőt is azonosított, akiket egyedi testhelyzetbe kényszeríthettek fulladásra. Az elhunytak közül legalább egyet élve temettek el.

A kutatók az elemzés következő lépéseként olyan tanulmányokat fésültek át, amelyek hasonló, szokatlan, a kőkorszaki Európában előforduló temetkezési gyakorlatokat mutatnak be. A régészek további bizonyítékokat kerestek annak megállapítására, hogy a nők halála – bár egyértelműen erőszakos volt – egy nagyobb neolitikus hagyomány része lehetett, amely valószínűleg a mezőgazdasági gyakorlatokhoz kapcsolódott.

A meglévő antropológiai és régészeti szakirodalom alapján Kelet-Európától Katalóniáig 14 olyan lelőhelyet találtak, amelyeknél hasonló sírokat tártak fel. Incaprettamentóra utaló ábrákat emellett korábbi, a középső kőkorszakra datált szicíliai sziklarajzokon is felfedeztek.

Úgy tűnik, a neolitikumban a kötözéses fullasztás 2000 éven át az emberáldozat egy rituális formája volt. A Saint-Paul-Trois-Châteaux-i nyughelyeket mezőgazdasági szimbolizmus is jellemzi, ami arra utal, hogy az áldozathozatal a korai mezőgazdasági gyakorlatokhoz kapcsolódott.