Meglepő helyen került elő Nagy Sándor képmása

Nagy Sándort ábrázoló, bronzból készült tárgyat találtak a dániai Sjælland szigetén – számol be a Heritage Daily. A felfedezés két amatőr fémkeresőnek, Finn Ibsennek és Lars Danielsennek köszönhető, akik Ringsted városának közelében végeztek felmérést. A távoli múltban a településen tingeket szerveztek, az ilyen események az ősi germán társadalmak népgyűlései voltak, ahol többek között törvényeket hoztak.

A lelet egy kis, 3 centiméter átmérőjű bronzdarab, amely Nagy Sándor, más néven III. Alexandrosz makedón uralkodó arcát ábrázolja. A híres király időszámítás előtt 336-ban kerül trónra, uralkodása nagy részét pedig hosszú hadjáratokkal töltötte. Ennek következtében hatalmas birodalmat épített ki, ám igen fiatalon, időszámítás előtt 323-ban meghalt.

A Moesgaard Múzeum szakértői szerint az ötvösmű a római korból származik, és Nagy Sándor isteni ábrázolását mutatja hullámos hajjal és kosszarvakkal. Ezek a vonások gyakran Ammon istenhez kapcsolódtak. Alexandrosz életében gyakran hivatkozott Zeusz-Ammonra, mint igazi apjára, halála után pedig verettek olyan pénzeket, amelyeken istenként, szarvakkal ábrázolták.

A régészek úgy vélik, hogy a most feltárt tárgy egy pajzsról származik, és egyezik a dániai Illerup Ådal mocsárban talált hasonló példánnyal. Utóbbi leletet 16 ezer további tárgy, például kardok, íjak, nyilak, lándzsák és pajzsok mellett került elő, amelyeket egy nagy csatát követően, rituálisan helyezték el a helyszínen.

Freerk Oldenburger régész szerint a felfedezés lenyűgöző, hiszen Skandináviában ritkán találni Nagy Sándorhoz kötődő leleteket.