Több ezer éves szent helyre bukkantak

Monumentális őskori sírhelyre, egy úgynevezett henge-re bukkantak Anglia keleti részén – számol be a Live Science. A felfedezésről beszámoló tanulmány alapján a lelőhelyet a véletlennek köszönhetően találták meg, miközben egy angolszász remete nyomait keresték.

Az Anchor Church Field nevű helyszínen a feltételezések szerint a késő neolitikumtól a korai bronzkorig (időszámítás előtt 2900-1600), majd a 15. századig végeztek szakrális tevékenységeket kisebb-nagyobb megszakításokkal. A henge belsejében olyan maradványokra, köztük edényekre és fésűkre bukkantak, amelyek alapján a 7. században, az angolszász korban laktak a területen.

Duncan Wright, a Newcastle Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eddig is tudták, hogy az angolszászok újrahasznosították az őskori emlékműveket, de hogy ennek nyomait egy korábban ismeretlen henge-ben fedezzék fel, az ritka. A függőleges kövekből álló, kör alakú struktúrát a bronzkor közepén fakörré alakították, amelyet sírhalmok vettek körül. Ezt követően a területet évszázadokra elhagyták, nyomai azonban fennmaradtak a talajban.

Wright és kollégái egy, a 7-8. században élt angolszász remete után kutattak, aki a feltételezések szerint az Anchor Church Field alatt van eltemetve. A hagyomány úgy tartja, hogy a Guthlac nevű szerzetes a helyi mocsárvidékre vonult vissza. A legenda szerint 714-ben bekövetkezett halála után egy évvel teste épen került elő, ezért a közeli Crowlandben zarándokhely alakult ki.

Bár a henge belsejében talált angolszász tárgyak nem kapcsolhatók bizonyossággal Guthlachoz, a monumentális helyszín kézenfekvő választás lehetett a remeték számára. A hengen belül a régészek egy, a 12. századból származó, bonyolult csarnok- és kápolnakomplexumot is feltártak, ezt valószínűleg a crowlandi apát emelte Szent Guthlac és nővére, Szent Pega tiszteletére. Úgy tűnik, az Anchor Church Fieldet még a későbbi évszázadokban is különös tisztelet övezte.

Történelmi források szerint a csarnok és a kápolnaegyüttes a 15. században romba dőlt, miután a környező földeket elkezdték mezőgazdaságra használni, a reformáció miatt pedig visszaszorult a zarándoklat. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a helyszín egészen a 18. századig megőrizte szakrális jelentőségét.