Ősi város nyomaira bukkantak egy csendes-óceáni szigeten

Egy friss tanulmány alapján az első csendes-óceáni városok sokkal korábban jöttek létre, mint azt eddig gondolták – számol be az Independent. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói lidarral térképezték fel a régészeti lelőhelyeket a tongai Tongatapu szigetén, és megállapították, hogy a térségben a városiasodás olyan őslakos innováció volt, amely a nyugati befolyás előtt alakult ki.

„Tongatapun időszámítás szerint 300 körül kezdtek földstruktúrákat építeni. Ez 700 évvel korábbi, mint korábban gondolták” – mondta a tanulmány társszerzője, Phillip Parton. A szakértő szerint ahogy a települések növekedtek, új módszereket kellett kitalálni a növekvő népesség eltartására, az úgynevezett alacsony népsűrűségű urbanizáció pedig hatalmas társadalmi és gazdasági változásokat indított el. „Az emberek többet érintkeznek egymással, és másfajta munkát végeznek” – tette hozzá.

Az urbanizáció tanulmányozása a csendes-óceáni térségben az adatgyűjtés kihívásai miatt nehézkes, a csapat azonban a csúcstechnológiás feltérképezés és a régészeti terepmunka kombinálásával legyűrte az akadályokat. A hasonló vizsgálatok Közép-Amerikában és Délkelet-Ázsiában már bebizonyították, hogy az ősi épített környezet olyan mélyreható változásokkal függ össze, mint a társadalmi intézmények kialakulása.

A legújabb eredmények tovább bővítik a korai csendes-óceáni társadalmakról kialakított képet. Parton szerint a nyomok arra utalnak, hogy Tongatapu befolyása a 13. és a 19. század között a Csendes-óceán délnyugati részére is kiterjedt. „Amikor az emberek a korai városokra gondolnak, általában a hagyományos, régi európai városokra asszociálnak kompakt házakkal és macskaköves utcákkal. Ez egy egészen másfajta város” – emelte ki a kutató.

A csapat szerint a hagyományos tongai urbanizáció az európaiak érkezése, egészen pontosan a behurcolt betegségek miatt omlott össze. Partonék abban bíznak, hogy a további vizsgálatokkal jobban megérthetik a korai csendes-óceáni települések történetét.