Megelevenedett egy neandervölgyi asszony arca

Szakértők egy csoportja egy 75 ezer évvel ezelőtt, a 40-es évei közepén meghalt neandervölgyi nő arcát rekonstruálták – számol be a BBC. Az elhunyt koponyájának csontjai kilapítva, töredezetten kerültek elő, a kutatóknak nagy gonddal kellett összeállítaniuk a darabokat. A helyreállított koponya alapján aztán 3D-s modell készült a BBC Studios új, a Netflix számára forgatott sorozata, A neandervölgyiek titkai számára.

Dr. Emma Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem paleoantropológusa és a projekt tagja szerint a rekonstrukció segít kapcsolódni egykori rokonainkkal. A koponyát az iraki Kurdisztánban található Sanidar-barlangban fedezték fel. A helyi ásatások az 1950-es években kezdődtek meg, eddig legalább tíz neandervölgyi maradványait tárták fel itt. A 2015-ben megtalált nő a Shanidar Z nevet kapta, csontváza a felső test nagy részét tartalmazza. A koponyára feltételezhetően egy szikla zuhant, ezért zúzódott össze.

A csontokat az üledéktömbökkel együtt, engedéllyel szállították az Egyesült Királyságba, ahol megkezdődött a több mint egy évig tartó munkafolyamat. Az újjáépített koponyát beszkennelték, majd az adatokból a holland Adrie és Alfons Kennis művészek hoztak létre modellt.

Shanidar Z medencéje nem került elő, fogzománcának domináns fehérjéi alapján ugyanakkor következtetni tudtak arra, hogy nő volt. Az elhunyt alacsony termete szintén erre utal, fogainak kopottsága pedig életkoráról árulkodik. Pomeroy szerint fogain fertőzések és ínybetegség nyomait is észlelték, valószínűleg a táplálkozás már nem volt egyszerű számára.

A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a neandervölgyiek brutális, nálunk jóval primitívebb emberek voltak, ám részben épp a Sanidar-barlang leleteinek köszönhetően ma már tudjuk, hogy igen intelligens, elvontan gondolkozó, kifinomult fajról volt szó.

A lelőhelyen még virágpor is előkerült, egyes szakértők szerint ez arra utalhat, hogy a neandervölgyiek halottaikat virágokkal tisztelték meg, ami a spiritualitásra, talán vallásra utal. Elképzelhető persze, hogy a virágpor méhek közvetítésével, esetleg a holttestekre helyezett ágakról került ide.