Tényleg bikáról nevezték el Torinót?
Logikusnak tűnik, hogy az észak-olaszországi nagyváros ókori neve, az Augusta Taurinorum a latin taurus, azaz „bika” szóból származik – és nem véletlen, hogy ez az állat lett a város jelképe. A közhiedelemmel ellentétben azonban az elnevezésnek nincs köze a bikákhoz.
Erő, bátorság, elszántság, kitartás, szabadság – ezeket az erényeket és értékeket jelenti a torinóiak számára a város címerén és Torino megye zászlaján szereplő bika. Egy időtlen legenda szerint ugyanis egy bortól megrészegült és felbátorodott hatalmas bika szabadította fel az egykor itt élő népeket egy könyörtelen és legyőzhetetlennek hitt sárkány zsarnoksága alól, aki rettegésben tartotta az embereket.
Egy másik történet – melyet egy 17. századi történész, Emanuele Tesauro is megemlít Historia dell’augusta città di Torino című könyvében – úgy tartja, a várost Pa Rahotep egyiptomi herceg alapította, aki vallási ellentétek miatt kénytelen volt elhagyni hazáját, hajóútja során pedig rábukkant egy folyóra, mely a szülőföldjére emlékeztette. Új otthonában, melynek az Eridania nevet adta, a herceg bevezette az Ápisz-bika kultuszát, és a hiedelem szerint innen ered a későbbi elnevezésekben a Taurinorum szó.
Amit a régészeti kutatásokból biztosan tudunk, az az, hogy a mai Piemont területén az i. e. 4. századtól – vagy annál is korábban – kelta-ligur népcsoportok éltek. A Pó és a Dora folyók találkozásánál, azaz a mai Torino helyén két ligur törzs, az insubrok és a taurinok telepedtek le. Utóbbiak neve a törzs totemállatára, a bikára (taurus) is visszavezethető, de a tudósok szerint valószínűbb, hogy az a taurinus szóból ered, amelyet a latin írók a montanus („hegy”, „hegyi”) szinonimájaként használtak.
A taurinok tehát vélhetően a falvaikat körülölelő magaslatokról nevezték el magukat „hegyi embereknek”.
A rómaiakat pedig, akik a Gallia elleni hadjárat során a stratégiailag létfontosságúvá vált Liguriát és Piemontot is gyarmatosították, részben a taurinok neve ihlette meg, amikor a háborúban még katonai táborként működő települést Augusta Taurinorum néven római jogú várossá nyilvánították.
A civitas létrejöttének pontos dátuma és körülményei a mai napig vita tárgyát képezik, ami részben a két fennmaradt névváltozatnak köszönhető: a Iulia Augusta Taurinorum forma arra utal, hogy a kolóniát a gall háború idején (i. e. 58-49.) Julius Caesar vagy – közvetlenül a halála után – a hadvezér hívei alapították.
Az elterjedtebb Augusta Taurinorum elnevezés ezzel szemben azt a hipotézist igazolja, mely szerint a város hivatalos megalapítására a Római Köztársaság bukásával (i. e. 27.) végződő polgárháborúk után kerülhetett sor, amikor Caesar örökösének, Augustus császárnak lehetősége nyílt megszervezni és állandó közigazgatási intézménnyé alakítani az északnyugati területeket. Így váltak a gyarmatosított alpesi törzsek Augusta Taurinorum polgáraivá – egy új korszak, a Római Császárság hajnalán.
Forrás:
- Giuseppe Sergi: Storia di Torino I. – Dalla preistoria al comune medievale (1997)
- Anthony L. Cardoza, Geoffrey W. Syncox: Storia di Torino (2006)
- Julius Caesar: A gall háború (1964)
- www.museotorino.it
A világ kulturális örökségének része lett a csárdás
A 18. századi hagyományokkal bíró táncot az 1970-es években elevenítették fel.
Kelta harcos fegyverei kerültek elő a föld alól
A csehországi ásatások során emellett számos más érdekes leletet is feltártak.
Ritka aranykincset talált egy fémdetektoros
Az 5-6. századi lelettel az angolszászok a rómaiakat próbálták utánozni.
Óbudai építkezésen bukkantak világháborús leletekre
Több mint 130 kilogrammnyi robbanótestet és lőszert szállítottak el.
Korábban ismeretlen emberfajra bukkanhattak
A kutatók Kínában feltárt leleteket elemezve arra jutottak, hogy bizonyos kövületek egyetlen ismert embercsoporthoz sem köthetőek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
