Régészeti múzeumnak is beillik majd az új, római metróvonal

Rémálomról beszélt a Forum Romanum alatti fúrással kapcsolatban Andrea Sciotti mérnök, az olasz főváros ókori történelmi központjában zajló metróvonal-építés műszaki vezetője az MTI-nek, amikor a külföldi sajtónak bemutatta a legújabb állomásokat május 23-án. Sciotti napokig nem aludt az idegességtől, amikor a fúrófejek a Colosseumtól indulva végighaladtak az úgynevezett császári fórumok mélyén, és a föld alatt utat vájtak a Traianus császár diadaloszlopa alatt.

„Rómában metrót építeni rendkívüli mérnöki feladat.

Nem túlzás azt állítani, hogy az egész világon itt a legnehezebb metrót fúrni

– mondta a szakember.

Ami a föld alatti közösségi mobilitást illeti, az olasz főváros le van maradva az ország és Európa többi nagyvárosa mögött. Az első, B nevű metróvonalat 1955-ben nyitották meg, a másodikat, amelyet A-nak hívnak, 1980-ban, a harmadikat, vagyis a C-t, 2014-ben. Mostanáig mindegyik elkerülte a több ezer éves, egyedülálló ókori régészeti emlékekkel teli városközpontot, amely a Colosseumnál kezdődik, érinti a Forum Romanumot és a Capitolium dombját, és egészen a Velence térig halad.

Róma rendkívüli helyszínnek számít sajátos geológiai adottságai és egyedülálló régészeti öröksége miatt. Sciotti szerint Londonban vagy New Yorkban teljesen más feltételek között dolgoztak, ezért már a 19. század végén metrót tudtak építeni. Fordulathoz a rendkívüli mérnöki technológiák alkalmazása vezetett, amelyeknek köszönhetően megkezdődött a C-metró útvonalának meghosszabbítása új állomások kiépítésével.

Sciotti bejelentette, hogy decemberben megnyitják a Colosseum alatti új metrócsomópontot, és 2032-re tervezik a Piazza Venezia, vagyis a Velence tér közepén épülő állomás avatását. A római önkormányzat tulajdonát képző metróépítési vállalat vezető mérnöke a külföldi tudósítókkal járta körbe az új megállók helyszíneit. Az MTI kérdésére elmondta, hogy az óriási fúrófejek, amelyek a Shira és Filippa névre hallgatnak, jelenleg Traianus császár diadaloszlopáig jutottak el.

Lépésről lépésre haladnak

Mint kiemelte, Rómában nem az alagútfúrás jelent nehézséget, mivel a szerelvények útja majdnem 80 méteres mélységben halad. A kihívást a megállók kiépítése jelenti.

„Akárhol fúrunk le, az első 15 méteren lépésről lépésre kell haladnunk a speciális régészeti és műemlékvédelmi hatóság szakértőinek felügyelete alatt, ez igényel nagyon sok időt” – nyilatkozta. Kifejtette, hogy a Colosseum és a Forum Romanum épületei csak a jéghegy csúcsai, Róma alatt láthatatlan régészeti örökség bújik meg.

A Velence tér alatt középkori falakat találtak, az ókori Via Flaminia út szakaszát, amelynek két oldalán épségben megmaradt római üzlethelységek sorakoznak, valamint Hadrianus császár úgynevezett auditóriumát, amely kora egyetemeként szolgált. Egy másik ponton egy teljes római villa és egy ókori kaszárnya került felszínre, melyeket a metróállomás kiépítése során eredeti helyükön hagytak.

„A Colosseum és a Velence tér metróállomása bizonyítja, mekkora tudással vagyunk képesek ötvözni a mérnöki technológiát a kulturális örökség védelmével.

Ezek nem egyszerű állomások, hanem múzeumi pólusok lesznek, ahol a mozgólépcsők ókori emlékek között haladnak majd

– emelte ki.

A Velence téri metrómegálló több mint 600 millió eurós beruházást jelent.   A következő lépés a Velence tértől az Angyalvárig haladó metróvonal kiépítése lesz, amelyre Róma főváros már 2 milliárd eurót különített el. A tervezett határidőt 2042-re tűzték ki, ez természetesen azt jelenti, hogy a metróépítés miatt a következő 20 évben Róma belvárosában még nagyobbak lesz a közlekedési dugók.