Festői tájban rejtőzik az 500 éves muszlim kolostor
A bosznia-hercegovinai Blagaj mellett épült derviskolostor az egyik leglátogatottabb szufi zarándokhely a világon.
A Neretva-völgyben csobogó Buna-folyó türkizkék forrása tökéletes miliőt teremt az elmélyült istenkereséshez. Nem véletlen, hogy ebben a nyugalmat árasztó festői környezetben építettek kolostort az aszketikus életmódot folytató dervisek.
A vízforrás felett magasodó sziklafal tövében álló blagaji tekkét, mely évszázadokon át lakhelyéül szolgált a világtól való elfordulást hirdető szufi szerzeteseknek, manapság heti három alkalommal látogatják az iszlám vallás e misztikus ágának követői, hogy eksztatikus állapotot kiváltó szertartásaikkal – például a jellegzetes kerengő dervistánc révén – közvetlenül megtapasztalják Allah jelenlétét. A keresztény szerzetesrendekhez hasonlóan a szufi út gyakorlói sem alkotnak egységes irányzatot, abban azonban valamennyien egyetértenek, hogy „aki önmagát megismeri, az Istent is megismeri”.
A friss levegő, a buja növényzettel benőtt sziklafal és a forrásbarlang látványa, a víz szüntelen zubogása és a kolostor hívogató atmoszférája biztosítja a látogatók számára, hogy elmerüljenek egy olyan világban, ahol a természet és a spiritualitás tökéletes összhangban vannak. Ahhoz, hogy ez az élmény minél zavartalanabb legyen, érdemes a reggeli vagy a késő délutáni órákban érkezni – a látogatást pedig a folyó két partján elhelyezkedő éttermek valamelyikében egy tál csevap, pljeskavica vagy kebab elköltésével megspékelni.
A dzikr vagy dhikr, mely arabul „önemlékeztetést” vagy „említést” jelent, az iszlámban Isten (Allah) tulajdonságainak és a vele kapcsolatos kifejezéseknek, valamint a Korán és más vallási szövegek ismételgetése – meghatározott testtartásban és légzéstechnikával, gondolatban vagy fennhangon, egyedül vagy csoportosan, különböző eszközök, például imafüzér, tánc és zene segítségével.
Az 1520 körül alapított kolostorban az imahelyiségek mellett egy vendégszobát, egy konyhát, egy fürdőszobát és egy illemhelyiséget is kialakítottak. A háromszintes épület egy elzárt részében őrzik a 13. században élt – és a Balkánon elterjedt bektási rendben szentként tisztelt – Sarı Saltık alevi török dervisnek, valamint a tekke első sejkjének, Ačik basának a sírhelyét.
A kolostor puritánnak ható, fehérre meszelt kőfalait elegáns faragott szekrények és képkeretek, kézi szövésű bosnyák szőnyegek és díszhuzatok, a szent szövegek gyűjteménye, valamint a Koránból vett idézetek ellensúlyozzák. A 19. század derekán zajlott nagy léptékű helyreállítás során a kolostor török mediterrán és barokk elemekkel is gazdagodott, amit az udvarra néző ovális homlokzat vagy a vendégszoba díszes ajtaja és polikróm mennyezete is jól tükröz.
Utolsó sejkje, Sejdo Sehovic haláláig (1925) a tekke aktívan működött, majd a második világháborút követően a dervisek tevékenységét betiltották. Az 1970-es évekig a kolostort Bosznia-Hercegovina Nemzeti Múzeuma kezelte, végül az iszlám közösség használatba vette, hogy megóvja az enyészettől és visszaállítsa a zarándokhely hagyományait, például Mohamed próféta születésnapjának ünnepét, a maulidot.
Ellopott aranykincseket sikerült visszaszerezni
A 18. századi érmék egy spanyol flottához kötődnek.
Ősi kincset rejtett egy dániai mocsár
A bronzkori kardot és más leleteket rituális áldozatként helyezték el több ezer éve.
Konkvisztádorok által használt puskát találtak
A közel 500 éves lelet a legkorábbi lőfegyver, amelyet az Egyesült Államokban valaha feltártak.
Képeken Torino föld alatti világa
Az Augustus császár idejéből fennmaradt építészeti emlékektől az ókeresztény kriptákon és a Savoyai-ház alagút-hadviselésének nyomait őrző járatokon át a második világháborús óvóhelyekig számtalan érdekességet rejt Torino föld alatti világa.
Kiderült: mégsem Amelia Earhart gépének roncsát találták meg
Egy cég 2024 elején jelentette be, hogy szonárral észlelhették a legendás pilótanő gépének roncsát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
