Jaktejet és vért ettek a bronzkori mongolok

A Bázeli Egyetem mutatta be annak az újonnan, a Scientific Reports folyóiratban közzétett nemzetközi kutatásnak az eredményét, amelyben a mongol sztyeppén 2700 éve élt emberek étrendjébe pillanthatunk be.

Ma már egyre több olyan vizsgálatra kerülhet sor, a technikai fejlődésnek köszönhetően, amelyekből évezredekkel ezelőtti edények egykori tartalmát lehet kideríteni. A főzéshez vagy élelemtároláshoz használ különféle edények falán vagy épp abba beivódva különféle zsírok, fehérjemaradványok, vagy egyéb molekuláris nyomok találhatók, amelyekből ma már igen sokat megtudhatunk.

Eurázsia sztyeppéinek bronzkori lelőhelyein rendre felbukkantak különféle fémből készült üstök, amelyek pontos funkciója mindeddig kérdéses maradt. A kutatócsoport, amelyet a Bázeli Egyetek szakembere, Dr. Shevan Wilkin vezetett, most egy észak-mongóliai, 2700 éves lelőhelyen előkerült edényeket vizsgáltak meg, a bennük maradt fehérjéket elemezték. Az üstökre és más tárgyakra pásztorok bukkantak rá néhány évvel ezelőtt.

A tárgyak falán kérődzők vérének nyomait mutatták ki, jórészt birka- és kecskevért. „A sztyeppék lakóiról szóló különféle történelmi források rendre megemlítik, hogy vért ittak” – mondta Dr. Bryan Miller, a kutatás résztvevője.

A friss eredmények arról is informálnak, miféle módon is épült be az étrendbe a vér. A korabeli források kínai forrásokat jelentenek, és persze a „vérivást” nem szó szerint érdemes érteni, hiszen azt a célt szolgálta, hogy minél primitívebbnek és rettenetesebbnek mutassák be a barbár nomádokat, pont úgy, ahogy ma is találkozhatunk hasonló célú propagandával.

Bár bizarrnak tűnik a vér fogyasztása, ne feledjük a nálunk és más európai országokban is hagyományos véres hurkát vagy más, erre hasonlító ételt, illetve jusson eszünkbe például a maszájok étrendjének fontos részét képező szarvasmarhavér. Amikor még nem az áruházba kellett leugrani a vacsorára szánt csirkemell filéért akkor az emberek igyekeztek a felnevelt állat minden porcikáját hasznosítani valamilyen formában. Könnyen érthető, hogy ez a bronzkorban se volt másképp.

A kutatók most úgy vélekednek, hogy a vért az állatok vágásakor fogták fel ezekben az üstökben, majd véres hurka jellegű ételt készítettek belőle. A mai mongol nomádok ugyanilyen módon készítik el a levágott állatok vérét, belsőségekkel, zsiradékkal, az itthoni konyhából is ismerthez hasonló végeredménnyel. Ez azt jelenti, hogy a modern kori mongol étrend több évezredes hagyományra vezethető vissza.

A vér mellett az üstökben tejnyomokat is találtak, mind tehéntej, mind jaktej fehérjéit kimutatták – ez utóbbi pedig arra utal, hogy hamarabb háziasították Mongólia területén a jakot, mint eddig tudtuk. A tejet savanyítva, valamiféle joghurt formájában tartósíthatták a bronzkori állattartók az üstökben, de az is lehet, hogy a véres hurka hozzávalói között lehetett.