Elásott ezüstkincseket találtak a Tisza-tónál

Ezüst edényeket és érméket találtak a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Nemzeti Régészeti Intézet Tisza-tó melletti kutatási projektjében az idei feltárási időszakban – számol be az MTI az intézmény közleményére hivatkozva. Az ezüstkehelyből és ostyatartóból álló szertartási edények a 13-14. századból származhatnak, a tárgyak egy elhunyt kezében voltak. Minden valószínűség szerint egy sír részéről van szó, a pontos eredményekhez azonban még további ásatások szükségesek.

Az MNMKK Nemzeti Régészeti Intézete kiemelt figyelemmel kutatja a magyar történelem kulcsfontosságú, sorsfordító eseményeinek helyszíneit. Ennek egyik állomása az 1596-os, Mezőkeresztes mellett zajló ütközet területeinek azonosítása, az ütközethez kapcsolható tárgyi anyag gyűjtése és értelmezése.

A helyszínen 70 darab ezüstérméből álló bécsi fillér (dénár) kincsleletet fedeztek fel, a 13-14. században elrejtett pénzeket a közösségi régészeti program önkénteseivel végzett kutatás során derítették fel Bakos Gábor régész vezetésével.

A munka jelenlegi fázisában terepbejárás és fémkereső-műszeres leletfelderítés zajlik több mint 100 négyzetkilométer nagyságú területen, amelynek helyszínét levéltári források alapján jelölték ki. A projekt azért jelentős, mert ez az első átfogó és szisztematikus vizsgálat, amely a tizenöt éves háború legnagyobb ütközetének felderítését célozza.

Bakos Gábor, a terepi kutatás vezetője szerint a régió az eseménysorozat előtt és után is lakott volt, így több korszak leleteivel találkoznak most. Az előkerült tárgyak és töredékeik az őskortól napjainkig keltezhetők.

A kincset alkotó bécsi dénárokat az osztrák hercegek bocsátották ki, elterjedt összefoglaló nevükkel ellentétben nemcsak a bécsi, hanem az ennsi és a bécsújhelyi verdékben is előállították őket. Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén forgalmuk az 1200-1300-as években a Magyar Királyság területére is kiterjedt.

A közösség ereje

A mezőkeresztesi csata helyszínének felderítése széles összefogással zajlik, amelyhez az MNMKK NRI önkéntesein túl egyre több helyi lakos csatlakozik, ajánlja fel kertjét, munkaerejét a kutatás támogatására.

Bakos Gábor kiemelte: kulturális örökségünk megőrzésében kulcsfontosságú a helyi közösségek részvétele. Ez az összefogás is jól példázza, hogy a mikrorégiós kutatások eredményei nem csupán a szakemberek számára fontosak, hanem a helyi közösségeknek is olyan értéket adhatnak velük, amely segíti kapcsolódásukat településük múltjával, erősíti identitásukat. A leletek anyagvizsgálata és a restaurálási munkafolyamatok még zajlanak a Nemzeti Régészeti Intézet archeometriai laborjában.

A Nemzeti Régészeti Intézet tízéves kutatási tervének egyik pillére, hogy a Régészeti Topográfiai Program keretén belül az összes lelőhelyet azonosítsák az országban. Ehhez mikrorégiós mintaprojektek indultak, amelyek egyike a Tisza-tó dél-keleti térségének történeti-kulturális örökségre alapuló turisztikai fejlesztéséhez is alapanyagot tud szolgáltatni.

2023 októberében Tomajmonostora településén, az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült próbafeltárás keretében megismerni a régészeti munka során. A projektet a hajdani nemzetségi monostor területén folytatták le.

Virágos Gábor ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese és a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője szerint tavaly a háromhajós apátsági bazilikát és egy korai körtemplomot sikerült rétegsoraiban is tisztázni. Megtalálták a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is.