Ezért áldozhattak kisfiúkat a maják

Egy új tanulmány a szerzők a maja civilizáció kisfiúkat érintő emberáldozatait vizsgálják meg – számol be az MTI. A csapat 64 gyermek maradványait vetette genetikai elemzés alá, az érintetteket 500 és 1000 között temették el a maja civilizáció egyik központjában, a mai Mexikó területén fekvő Chichén Itzában.

A gyermekek három és hat év közötti fiúk voltak, és közeli rokoni kapcsolatban álltak egymással, két egypetéjű ikerpár is volt közöttük. Az áldozatok többségét a város fénykorában, 800 és 1000 között mutatták be.

A kutatók úgy vélik, a temetések kapcsolatban állhattak a maja eredetmítoszokat leíró Popol Vuhban olvasható, hős ikrekről szóló történettel, a mítosz szerint belőlük formálódott a Nap és a Hold.

A mexikói kulturális minisztérium közleményében kiemelte, hogy első alkalommal azonosítottak ikreket ősi maja rituális temetkezés maradványainak feltárásán. Kathrin Nägele, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és a csapat tagja szerint meglepő volt, hogy két egypetéjű ikerpárt is találtak a csontok között.

A felfedezés arról árulkodik, hogy a gyermekeket párosával választották ki a rituális szertartásokhoz

– mondta Oana Del Castillo-Chávez, a Mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szakembere.

Christina Warinner, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet csoportvezetője rámutatott, hogy a 20. század elején született beszámolók tévesen népszerűsítették azokat a rémtörténeteket, amelyek fiatal nők és lányok feláldozásáról szóltak a helyszínen. A kutatók szerint elemzésük eredményei segítenek megérteni a rituális áldozatok, valamint maja szent szövegekben szereplő halál és újjászületés ciklusai közötti mély összefüggéseket.