Több ezer éves rakományt hoztak fel a mélyből
A szakértők szerint a tenger mélyén talált maradványok átírják az ókori hajózással kapcsolatos elképzeléseket.
3300 évesre becsült hajó maradványaira bukkantak Izrael földközi-tengeri partjainál – számol be az MTI az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közleményére hivatkozva. Ez az eddigi legősibb hajó, amelyet mélytengerekben valaha felfedeztek.
A roncs a partoktól mintegy 90 kilométerre, 1,8 kilométeres mélységben nyugszik, fedélzetén pedig több mint 100 érintetlen amforát találtak.
A felfedezés az ókori tengerészek szaktudását dicséri, akik a látható partok nyújtotta tájékozódási lehetőségek nélkül is képesek voltak navigálni a tengeren.
A maradványokat az Energean nevű földgázvállalat egyik rutinszerű tengerfenéki felmérésekor találták meg, majd jelentették az IAA-nak, amely megindította a feltárását. A hajó rakományát a régészek a késő bronzkori kánaáni kultúrához kötik, a leletek 3300-3400 évesek lehetnek.
Úgy tűnik, hogy a hajó akár egy vihar, akár egy, a késő bronzkorban nem szokatlan kalóztámadás miatt süllyedt el. „Ez az első és a legrégebbi hajó, amelyet a Földközi-tenger keleti részén, 90 kilométerre találtak a legközelebbi parttól” – nyilatkozott Jakob Sarvit, az IAA tengeri részlegének vezető régésze.
„Ez egy világra szóló jelentőségű, a történelemírást megváltoztató felfedezés, amely eddig nem tapasztalt módon bemutatja az ókori tengerészek navigációs készségeit, melyekkel képesek voltak átkelni a Földközi-tengeren anélkül, hogy látótávolságra lettek volna bármely partszakasztól. Ebből a földrajzi pontból körös-körül csak a horizont látható. A navigáláshoz valószínűleg az égitesteket használták, a Nap és a csillagok helyzetének megfigyelésével és szögeinek meghatározásával” – tette hozzá.
Az Energean nemcsak felhívta az IAA figyelmét a leletekre, hanem támogatta is a régészeket a kutatásban. „A helyszín feltérképezése egyértelművé tette, hogy az elsüllyedt hajó mintegy 12-14 méter hosszú volt, és több száz cserépedényt szállított, melyek közül néhány látható volt a tengerfenéken. A tenger mélye egy második edényréteget rejt, és úgy tűnik, hogy a hajó fagerendáit is eltemette az iszap” – mondta Sarvit.
Az Energean csapata két edényt emelt ki kétnapi munkával a hajóból. A rakomány cserépedényei alapján úgy tűnik, hogy viszonylag olcsó tömegtermékeket, például olajat, bort és gyümölcsöt szállított. „Ilyen nagy mennyiségű amfora egyetlen hajó fedélzetén azt bizonyítja, hogy a Földközi-tenger partján elterülő ősi közel-keleti vidékek között jelentős kereskedelmi kapcsolatok voltak” állapította meg hangsúlyozta Sarvit.
A szakértő szerint igazán szenzációs felfedezésről van szó, csak két másik, rakománnyal teli hajóroncs ismert a késő bronzkorból a Földközi-tengeren: a török partoknál, a Gelidonya-foknál talált hajó és az Uluburun-hajó. Ezek ugyanakkor viszonylag közel voltak a parthoz, és megközelíthetőek voltak búvárfelszereléssel.
„Ezek alapján eddig azt feltételezték a tudósok, hogy a kereskedelem akkoriban biztonságosan, kikötőről kikötőre, a partvonaltól látótávolságban zajlott. Ennek a hajónak a felfedezése megváltoztatja az ősi tengerészek képességeiről alkotott tudásunkat: ez az első, melyet ilyen nagy távolságban találtak meg úgy, hogy nincs rálátása egyetlen szárazföldre sem” – nyilatkozta Sarvit.