60 éves régészeti rejtély próbáltak megoldani

Egy friss tanulmányban azokat a csontokat vizsgálják meg, amelyeket egy 2000 éves svájci híd romjainál találtak meg – olvasható a Phys.org-on megjelent közleményben. A kutatók a történteket akarták rekonstruálni, emellett a régió kelta örökségét igyekeztek feltárni.

A csontok, koponyák és fagerendák egy tómederben hevertek a romok mellett.

A Cornaux/Les Sauges-i híd és az elhunytak maradványai 1965-ben kerültek elő, a szakértőket azóta foglalkoztatja a különleges lelőhely rejtélye.

A kutatók a közelmúltban különböző módszerekkel végeztek vizsgálatokat. A kelták kevés írásos forrást hagytak hátra, a róluk szóló szövegek többnyire Julius Caesartól származnak. „Ezek egy katonai ellenség történetei, így nem feltétlenül objektívek és teljesek” – emelte ki Zita Laffranchi, a Berni Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézetének posztdoktori munkatársa és a csapat tagja.

A Cornaux/Les Sauges-i híddal és a csontvázakkal kapcsolatban korábban több elmélet is született. Egyes feltételezések szerint a pusztításért egy hirtelen árvíz vagy cunami lehetett felelős, mások szerint áldozatbemutatás állt a háttérben.

Az új vizsgálat során öt koponyában is agymaradványokra bukkantak, a csontok általánosságban jó állapotúak, ez arra utal, hogy a testek nem sokkal a halál után kerültek üledék alá. A maradványokon azonban különböző sérüléseket is kimutattak a fejtől egészen a lábakig, ami erős traumát sugall.

Cunami vagy gyilkosság?

A szakértők arra jutottak, hogy a sérülések nem célzott erőszak, hanem baleset eredményei, többek között ezt erősíti meg az, hogy több csont fadarabokkal keveredett. Éles tárgyakkal okozott sebesüléseket nem azonosítottak. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a híd összeomlása okozta az érintettek halálát, a struktúra pedig talán egy cunamiban pusztult el.

A csontok és fogak egy részének genetikai elemzése alapján legalább 20 halottat azonosítottak: egy fiatal lányt, két gyermeket és 17 felnőttet, többnyire férfiakat. A halottak közt nem észleltek nyilvánvaló rokoni kapcsolatokat.

Az áldozatok között sok volt a férfi, ami összhangban lehet feláldozott foglyok vagy rabszolgák, esetleg kereskedők vagy katonák csoportjával. Mivel a szénizotópos elemzés nem hozott egyértelmű eredményt, nem biztos, hogy a halálesetek egyszerre történtek.

Marco Milella, a Berni Egyetem kutatója szerint mindent egybevetve úgy tűnik, hogy hirtelen baleset történt. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a híd előéletéhez tartozott, hogy áldozati helyként funkcionált.

A szakértők úgy vélik, hogy a híd pontos története a továbbiakban is rejtély marad.

Ami a kelták történetének vizsgálatát illeti: a csapat megerősítette, hogy a helyi populáció genetikailag közel állt más, például britanniai, csehországi, spanyolországi és olaszországi vaskori népességhez. Az adatok bizonyítják a régió korabeli jelentőségét, egyben a korszak mobilitásáról árulkodnak.