Királyokról, ostromokról, kurucokról mesél a zempléni várrom

A regéci vár történelme igen viharos és izgalmas.

A Zempléni-hegység középső részén, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Regéc és Mogyoróska határánál látványos romok láthatóak. Az 1300 körül épített regéci vár izgalmas történelemmel büszkélkedhet, egy időben a Rákócziak birtokában is volt.
A várat eredetileg az Aba nemzetség tagjai emelték, ám az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes nemzetség valamennyi birtokát elkobozta. Az elkövetkező időkben többször is gazdát cserélt a terület, volt királyi birtok is, a források alapján pedig I. Nagy Lajos több alkalommal is vadászott erre.
A vár Hunyadi Mátyás idején került a Szapolyai családhoz, az I. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János, illetve híveik között konfliktus idején többször megostromolták. A vár fénykora 1541-ben zárult le, amikor az uradalommal együtt Serédy Györgynek és Gáspárnak adományozták.
Amikor a tokaji borvidék miatt Regéc jelentősége megnőtt, Esterházy Miklós és Rákóczi Zsigmond is igényt tartott a területre házasság révén.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborújában, 1644-ben kétszer is megostromolta a várat, másodjára el is foglalta Habsburg-párti Esterházytól.
Az 1645-ben megkötött linzi békével a Rákócziak birtokában maradt.
A család a regéci várat egyik mellékrezidenciájaként használta, II. Rákóczi Ferenc néhány évig itt is nevelkedett. A vár a Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgált, 1686-ban, elfoglalása után felsőbb utasításra kezdték el a lenyűgöző történelmű építmény lerombolását.