Török kori építményt tártak fel Tolnán

Török kori fürdő maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régészei Tolnán – számol be az MTI. Az épület a kevés megtalált fürdő egyike az egykori török hódoltság területén.

Ódor János Gábor, a múzeum igazgatója azt nyilatkozta, a maradványok a Malom utcában, egy romos ház bontásakor kerültek felszínre, a mentő feltárás ezután kezdődött el. Korábban Tolna középkori városmagjának területén több török kori lelet is előkerült, a mostani feltáráson a leletek és az épületen belüli jelenségek alapján azonosították az 1570-es években épült fürdőt.

Az ásatáson az épület egy 6×6 méter belső alapterületű, forró vizes helyiségét tárták fel. Az eredeti fürdő egy legalább 15 méter hosszú, L alakú, nyugat-keleti tengelyű, három helyiség alkotta épület lehetett, amely három további mai telek területén állt.

Ódor János Gábor szerint az épületből megmaradt egy 4,5 méter hosszú, 3 méter magas felmenő falszakasz egy ajtónyílás felével, a falon többszínű vakolat nyomaival, a dél-nyugati sarok falának egy része 2 méter magasságban, illetve két pillér indítása, amely az egykori kupolát tarthatta. A padlószint alól egy – az ókori fürdőkre is jellemző – hipokausztumos jellegű fűtési rendszer nyomai kerültek elő faszenes, égett rétegekkel, szellőzőcsatornákkal, füstelvezető nyílásokkal.

A leletmentés során belül zöld mázas csőtöredékeket – az egykori vízvezeték darabjait –, kerámiatöredékeket, festett üvegablak- és geometrikus díszítésű kőlap-töredékeket, pajzs alakú ezüst szíjvéget hoztak felszínre, találtak a 16. századra keltezhető török akcsét, valamint süttői vörös mészkő töredékeket, amelyek a fürdő ülőkéinek részei lehettek.

Az egykori fűtőtérben lévő, törmelékes rétegben felfedezett leletanyag azt mutatja, hogy a török kor végén az épület fürdő funkciója megszűnt, az 1686 utáni időből már nem kerültek elő leletek. Az ingatlan azonban nem pusztult el, egy 1820-ban készült térképen az épülettömb még látható, vagyis még 150 éven át lakóházként vagy fogadóként használták.

A múzeum igazgatója kitért arra, hogy a feltárás jelentőségét a fürdők viszonylagos ritkasága és a most kutatott épület jó állapotban megmaradt részei adják. A hódoltsági területen mintegy 50 török fürdőről van írott forrás, Tolna a hetedik, Tolna vármegyében az első település, ahol régészeti nyomai előbukkantak. A feltárás helyét dokumentálást követően ideiglenesen visszatemetik, de megvan a lehetőség arra, hogy később bemutató helyet hozzanak létre a fürdőből.