Jégkori tinédzserek csontjait vizsgálták

Egy friss tanulmány alapján a jégkorszaki tinédzserek többségénél nagyjából ugyanabban az időben kezdődött a pubertás, mint a mai embereknél – számol be a Live Science. A szakértők 10-30 ezer évvel ezelőtt elhunyt európai kamaszok maradványait vizsgálták, az eredményekből pedig kiderült, hogy a fizikai érés egyeseknél késett, valószínűleg a kihívásokkal teli és veszélyes életmód miatt.

A csapat összesen 13 serdülő csontjait elemezte, a maradványokat olaszországi, oroszországi és csehországi lelőhelyeken tárták fel. A kutatók érési markerek révén becsülték meg az elhunytak pubertási stádiumát.

A csecsemők körülbelül kétszer annyi csonttal születnek, mint a felnőttek, gyermekkorban ezek a csontok megnőnek, majd 18-25 éves korunkra összeolvadnak. A régészek a csontok segítségével tudják nyomon követni a pubertás évekig tartó folyamatának szakaszait.

A szakértők 11 tinédzsernél tudták meghatározni a fejlődés pontos stádiumát, az eredmények alapján az ősi serdülők 13-16 éves koruk között élték meg a növekedési korszakukat, hasonlóan a modern vadászó-gyűjtögető csoportok 12,5-14 éves korához. A jégkorszakiak 16-21 évesen érték el a felnőtt kort, míg a nyugati társadalmakban ez 16-18 éves korra tehető.

Mary Lewis, a Readingi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint bár nem meglepő, hogy az ősi Homo sapiensek a serdülőkori növekedés ugyanazon szakaszain mentek keresztül, mint mi, az viszont annál inkább, hogy nagyjából ugyanabban az életkorban, 13,5 évesen kezdték a pubertást. A jégkorszaki és a modern kori serdülők között azonban egy jelentős különbség mutatkozott: a menstruáció kezdete. A minta ugyan kicsi, hiszen mindössze öt lány csontjait tanulmányozták, de az adatok így is azt sugallják, hogy első menstruációs ciklusuk nem történt meg 13-17 éves koruk előtt, míg a modern amerikai lakosság körében az átlag 11,9 év.

Általános tévhit, hogy a mai serdülők sokkal korábban lépnek a pubertáskorba

– nyilatkozta April Nowell, a Victoriai Egyetem szakértője. A csapat arra jutott, hogy a mai tizenévesek egy olyan mintát követnek, amely évezredek óta nagyjából változatlan.

A vizsgálat további egyik érdekessége, hogy az egyik, az olaszországi Romitónál feltárt egyéné a krondroplasztikus törpeség legkorábbi ismert esete. A tinédzser 16 éves kora körül halt meg, ekkor 100-130 centiméter magas lehetett, valamivel alacsonyabb kortársainál. A fiút szokatlan módon egy idősebb nő karjaiban temették el, ez alapján közössége inkább gyermeknek, semmit felnőttnek tekintette.