Megfejtették az ősi világtérkép titkát

Egy, a British Museum által nemrégiben közzétett videóban a világ legrégebbi ismert világtérképét mutatják be – írja az Arkeonews. A videóban a babilóniai agyagtábla jelentését igyekeznek megfejteni.

Az Imago Mundi néven is ismert lelet egy vázlatos világtérképet és két, akkád nyelvű feliratot tartalmaz. A tárgy valószínűleg az i. e. 7. században készült, és a bolygó egy kis szegletét mutatja meg, azt a részt, amelyet az ókori babilóniaiak ismertek, illetve elképzeltek. A lelet Szipparban, mai nevén Tell Abu Habbahban került elő.

A műkincs 1882-ben került a British Museumhoz. A tárgy sokáig rejtélyes maradt, míg a kurátorok meg nem találták a töredékes szöveg hiányzó részét.

A tábla hátoldalán lévő, valamint a térkép fölötti ékírásos felirat a Föld teremtését és az ismert világon túli dolgokat írja le. A kutatók a közelmúltban megerősítették: a térképen a Mezopotámia körüli kör arra utal, hogy a babilóniaiak úgy hitték, ez a terület a világ közepe. A térképen az Eufrátesz folyó is látható, amely keresztülvágja az ókori Mezopotámiát.

Az ábrázoláson kettős gyűrű veszi körbe Mezopotámiát, az ókori szerző erre keserű folyóként hivatkozott.

A gyűrűk jelölték az ismert világ határát, az azon belüli kisebb körök és téglalapok pedig városokat és törzseket szimbolizálnak.

„Ebbe a kör alakú diagramba foglalták bele az egész ismert világot, amelyben az emberek éltek, virultak és meghaltak” – mondta Dr. Irving Finkel, a British Museum kurátora és ékírásszakértő. A lelet ugyanakkor az ismert világon túli elképzelések bemutatása miatt ennél jóval többről szól.

A babilóniai írnok egy jól ismert történetet – lényegében a bibliai Noé bárkájának babilóniai változatát – is vázolta, valamint mitikus lényekre és helyszínekre is tett utalásokat. Az ősi mitológia alapján Ut-napistim, a babilóniai Noé a keserű folyón túl, ugyanazon a helyen kötött ki bárkájával, ahol bibliai párja.

A tábla azt is megerősíti, hogy a babiloniak hittek a teremtés istenében, Mardukban és számos mitikus teremtményben, köztük a skorpióemberben és az Anzu nevű oroszlánfejű madárban.