Skandináv sagában szereplő személy holttestét azonosíthatták
1938-ban egy férfi maradványai kerültek elő egy norvégiai kútból.
Egy friss tanulmányban egy 800 éve elhunyt norvégiai ember maradványait elemzik – számol be a Live Science. Az eredmények megerősítik azt a királyi történetet, amely alapján egy holttestet dobtak az érintett kútba, hogy megmérgezzék annak vizét.
A férfi csontjait 1938-ban találták meg egy norvég várban. A szakértők a közelmúltban szénizotópos és genetikai vizsgálattal határozták meg, hogy a férfi valószínűleg 1197-ben halt meg Sverre Sigurdsson norvég király Trondheim közelében álló várának lerohanása során. Az eseményeket a Sverris-sagában írták le – ezen történet a Norvégiában és Izlandon a 12. és 14. század között, a norvég uralkodók dicsőítésére készített királyi sagákban szerepel.
Michael Martin, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ez lehet az első alkalom, amikor egy, a skandináv sagákban szereplő személyt megtalálták.
A genetikai elemzés alapján az elhunyt felmenői Dél-Norvégiából származnak, ami megkérdőjelezi egyes kutatók feltételezését, miszerint a halott a közép-norvégiai várvédők egyike volt. Úgy tűnik, a férfi vagy déli eredetű védő volt, vagy a támadók dobták a kútba egyik halottjukat.
A Sverris-saga 182 versszakban írja le Sverre hatalomra jutását, több csatára is kitérve. A történet szerint amikor 1197-ben ellenségei megtámadták az uralkodót, egy holttestet a vára előtti kútba dobtak, hogy megmérgezzék annak vizét.
A datálás és a régiótól idegen származás alapján a csontok ettől a személytől származhatnak, igaz, ezt ilyen történeti távlatból lehetetlen egyértelműen bizonyítani. Érdemes hozzátenni, hogy a királyi sagák inkább propagandaeszközök, semmit történelmi feljegyzések voltak, ennek ellenére bizonyosan tartalmaztak valós részleteket.
A genetikai elemzés szerint a kútból előkerült férfinak valószínűleg kék szeme és szőke vagy világosbarna haja volt, és a korabeli dél-agderi régióra jellemző felmenőkkel bírt.