Megrázó középkori gyereksírt találtak Visegrádon
A nyughely a 16. század hiedelemvilágáról árulkodik.
Megrázó középkori temetkezési szokásra utaló gyermeksírt találtak a Szűz Mária-templom feltárása során Visegrádnál – számol be az MTI a Várkapitányság közleményére hivatkozva. Visegrád történetének legnagyobb régészeti feltárása során ezúttal a királyi palota szomszédságában található egykori ferences templom területén fedeztek fel több tucat csontvázat.
A sírok egy része valószínűleg a szerzetesekhez, a másik része pedig a polgári lakossághoz tartozott. A régészek szerint a koporsóban vagy halotti lepelben eltemetett emberek maradványai főleg a 15. század első feléből és a 16. század közepéről származhatnak.
A templomhajóban, közel a szentélyhez egy különös sírcsoport is napvilágra került. Egy felnőtt nyughelyének tekinthető gödör feltárásakor váratlanul egy koporsó nélkül, halotti lepelben eltemetett gyermek maradványai kerültek elő. A jobb combcsont alatt közvetlenül egy nagyobb méretű tárgy körvonalai bontakoztak ki.
A kiemelést követően a restauráláskor kiderült, hogy a tárgy egy jó állapotú vaslakatról van szó, amely formája alapján a 16. században volt használatban. A koponya mellett, a száj közvetlen közelében egy öklömnyi kődarabot is találtak.
A sír további mélyítésekor a gödör alján egy szintén koporsó nélkül eltemetett felnőtt csontváza bukkant elő. Már feltárása során szembetűnő volt, hogy a csontozaton több helyen súlyos, degeneratív elváltozások figyelhetők meg, amelyek nyilvánvalóan komolyan korlátozták az illetőt mozgásában és valószínűleg egyéb fizikai tevékenységeiben is. A váz jobb lábfejénél szintén egy lakat feküdt.
A lakatok ma már különösnek tűnő babonás szokásokra utalnak: az elhunythoz helyezett tárgy a középkorban elterjedt tévhit szerint a halottak sírban tartását, a túlvilágról való visszatérésének megakadályozását szolgálta, szélesebb értelemben pedig a korabeli vámpírhiedelmekhez, visszatérőkhöz köthetőek.
A magyar mitológiában nem létezik klasszikus értelemben vett vámpír, igazi, egyes településeken ismertek vérszívó teremtményt. Ez volt a nora, amely a babona alapján a kereszteletlenül elhunyt gyermekből alakul ki, éjjelente az alvók melléből tejet és vért szív.
A Visegrádon feltárt leletek esetében a két, egyazon sírgödörbe egymás fölé, lakattal eltemetett gyermek és felnőtt csontváz között több összefüggés is feltételezhető. Elképzelhető, hogy rokoni kapcsolatban álltak és az is, hogy mindkét személytől testi vagy mentális betegségük miatt tartottak, ezért igyekeztek őket a sírhoz rögzíteni, hogy megakadályozzák a visszatérésüket. A vámpírhiedelmek szerepét a lakatokon kívül alátámaszthatja a gyermek szájánál megfigyelt kődarab is, amelynél nem zárható ki, hogy eredetileg a szájába helyezték.
A régészek szerint a leletekkel kapcsolatban további kérdések is felmerülnek, amelyekre a terület teljes feltárása és az elvégzett tudományos vizsgálatok alapján várják a választ. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, hanem a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítják.