Ősi városra bukkantak egy oázisnál

Egy új tanulmány alapján bronzkori város maradványait tárták fel Szaúd-Arábiában, Medina tartomány egyik oázisánál – számol be a The Independent. A lelőhely i. e. 2400 körül alakulhatott ki.

Az al-Natahnak nevezett település a nomád pásztorközösségek és a komplex városi környezet közötti átmenetről árulkodik. A lelőhely a fallal körülvett Khajbar-oázisnál fekszik, a sivataggal határolt, az Arab-félsziget északnyugati részén fekvő termékeny területnél nem először találtak izgalmas maradványokat.

Észak-Arábiában az ősi leletek kevésbé őrződtek meg, mint például Levantéban és Mezopotámiában, ezért sok a kérdőjel a térség korai történetével kapcsolatban. A mostani felfedezések ugyanakkor segítenek megérteni, miként fejlődtek ki az első települések a térségben.

Az 1,5 hektáron elterülő al-Natah a becslések alapján mintegy 500 ember otthona lehetett.

A falakkal határolt településnek egy központi része és egy lakónegyede volt, a kutatók olyan épületalapokat is megtaláltak, amelyek elég erősek lehettek egy vagy két emelet támogatásához.

A jelek alapján a várost mintegy ezer évvel alapítása után elhagyták. A település közepén egy sírcsoport is előkerült, ez egy nekropolisz jelenlétére, illetve bizonyos fokú társadalmi rétegződésre utal. A nyughelyekben fémből készült fegyverek, valamint achátot és más kőzeteket fedeztek fel, ami a korabeli társadalom fejlettségéről árulkodik.

Al-Natah hasonlít más, azonos korú észak-arábiai lelőhelyekre. Ezek a települések méretükben, illetve társadalmi és politikai struktúrájukban elmaradnak a korabeli levantei és mezopotámiai városok mellett. Al-Natah az alacsony urbanizáció állapotát mutatja meg, ez adja különlegességét.

A szakértők azt feltételezik, hogy a bronzkorban Észak-Arábiát hasonló, kis erődített városok tarkították. Ezek a települések alapozhatták meg a tömjénutat, amelyen keresztül fűszereket, tömjént és mirhát szállítottak Dél-Arábiából a Földközi-tenger térségébe.