Ősi lelőhely árulkodik eleink vándorlásáról

Egy friss tanulmány alapján olyan sziklamenedéket fedeztek fel egy tádzsikisztáni patak mentén, amely 130 ezer éven át volt használatban, és amelynél neandervölgyiek, gyenyiszovaiak és modern emberek vándorolhattak el – számol be a Live Science. A régészek egy ideje úgy vélik, hogy közvetlen őseink és azok közeli rokonai az úgynevezett belső-ázsiai hegyi folyosón (IAMC) keresztül migráltak, a térségben három eltérő populáció léphetett interakcióba egymással.

A régióban ennek ellenére sok még a feltáratlan terület. Yossi Zaidner, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint vizsgálatuk célja az volt, hogy kiderítsék, kik éltek a korabeli Ázsia ezen részén, illetve milyenek voltak kölcsönhatásaik.

A szakértők Közép-Ázsia egyik fő folyója, a Zarafsán mentén kerestek kőkori lelőhelyeket, és két, többrétegű helyszínt is sikerült felfedezni. Az egyik ilyen, Szoj Havzak nevű lelőhely egy mellékfolyó mentén fekszik, a környéken megmunkált kőeszközök, állatcsontok, valamint faszén került elő. Úgy tűnik, a helyszínen 150-200 ezer évvel ezelőtt tüzeket gyújtottak.

Reméljük, hogy a lelőhelyen folyó kutatások új betekintést engednek majd abba, hogy a különböző emberi csoportok, így a modern ember, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak hogyan érintkezhettek egymással ebben a régióban

– mondta Zaidner. Mint hozzátette, eredményeik komoly előrelépést jelentenek Közép-Ázsia ősi történetének megértésében.

A régió egyébként a későbbiekben is vonzotta az embereket, a Zarafsán völgyében húzódott például a selyemút egyik fő ága. Annak érdekében, hogy jobban megértsék a térség egykori, ősi interakcióit, további vizsgálatokra lesz szükség.