A világ kulturális örökségének része lett a csárdás

December 4-én felvette a csárdás hagyományát az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága a paraguayi Asunciónban zajló ülésszakán – számol be az MTI.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény magyarországi szakmai koordinátora, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményében emlékeztet arra, hogy a 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen: Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban.

A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.

A Magyarország által benyújtott előterjesztés értékelése során kiemelték a csárdás tánc közösségi jelentőségét. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. Néptáncaink korábban generációról generációra hagyományozódtak, megfigyelés, gyakorlás során a táncmulatságokon, bálokban adódtak át, később a polgárosodás hatására a tánciskolák is a tanulás alkalmait jelentették.

A hagyomány továbbörökítői ma amatőr és hivatásos táncosok. Az alap- és középfokú művészeti oktatási intézményekben való néptánctanítás, oktatás, az egyetemi táncpedagógus-képzés, a táncházak, tánctáborok és -versenyek, a tánckurzusok és gyűjtések, a hagyományőrző és amatőr együttesek, a modern média felületeinek használata biztos talaját adják csárdás táncunk jövőbeli továbbélésének.

A csárdás élő hagyománya 2019-ben került fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára. A nemzeti jegyzékre a dokumentációt a Hagyományok Háza készítette elő, a reprezentatív listára történő felterjesztés koordinátora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága volt.

Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célja az élő örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség elismerése, a közösségek megbecsülése.