Évezredeken át keveredtünk a neandervölgyiekkel

Két új tanulmány alapján a neandervölgyiek és a modern emberek évezredeken át keveredtek egymással azután, hogy az emberek elérték Eurázsiát – számol be a Live Science. A publikációk itt és itt érhetők el.

Az érintett Homo sapiens-populációk evolúciós előnyhöz jutottak az új neandervölgyi gének révén, de nem minden keveredő csoport maradt fenn, néhány vonal kihalt. „Az emberi történet, az emberi történelem nem csak a siker története” – emelte ki Johannes Krause, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és a csapat tagja, hozzátéve, hogy Európában több emberi populáció is kihalt, beleértve a neandervölgyieket.

A szakértők hét olyan H. sapiens genomját elemezték, akik körülbelül 45 000 évvel ezelőtt éltek a kontinensen. Az eredmények alapján a neandervölgyi DNS, amely ma számos csoportnál kimutatható, valamikor 45-49 ezer évvel ezelőtt jelent meg a modern emberekben.

A vizsgálatba hat németországi és egy csehországi csontvázat vontak be, feltárva, hogy a két lelőhely emberei távoli rokonságban álltak egymással. Az is kiderült, hogy a csehországi vonal hamar levált Afrikából kivándorolt eredeti népességről, nem sokkal azután, hogy az eredeti populáció elkezdett keveredni a neandervölgyiekkel. A csehországi ág utóbb kihalt.

7000 évnyi keveredés

Mivel a legtöbb modern, nem afrikai ember genomjában legalább 1-3 százaléknyi neandervölgyi DNS található, feltételezhető, hogy az érintettek mind az Afrikát elhagyó és a neandervölgyiekkel keveredő eredeti, nagy hullám leszármazottai. Arev Sümer, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója szerint ez azt jelenti, hogy az Afrikán kívüli, 50 ezer évnél idősebb modern emberi maradványok nem a mai emberek ősei, hanem inkább evolúciós zsákutcák.

A másik tanulmányban a szerzők megállapították, hogy a modern emberben lévő neandervölgyi DNS túlnyomó többsége a génáramlás egyetlen, mintegy hét évezredes, 50 500 és 43 500 évvel ezelőtti időszakából származik.

Leonardo Iasi, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusa csapatával 334, a világ különböző tájairól származó ember genomját analizálta. Céljuk a közös neandervölgyi ősök vizsgálata volt, valamint annak kiderítése, hogy mikor keveredtek a modern emberek és a neandervölgyiek, emellett olyan neandervölgyi géneket akartak azonosítani, amelyek adaptív előnyöket biztosítottak az ember számára.

Az adatok azt mutatták, hogy csak néhány neandervölgyi csoport járult hozzá a modern emberekben látható neandervölgyi DNS-hez. A modern emberekben a neandervölgyi ősöktől származó szegmensek hossza alapján a csapat úgy gondolja, hogy a két populáció tagjai több generáción keresztül párosodtak egymással nagyjából 7000 éven át.

A váratlanul gyakori neandervölgyi régiókat kutatva a szakértők 86 olyan régiót is azonosítottak a modern ember genomjában, amelyek arra utalnak, hogy a neandervölgyiekkel való párosodás azonnali alkalmazkodási előnyökkel járt. A bőr pigmentációjával, az anyagcserével és az immunitással kapcsolatos genomi régiókban sok neandervölgyi DNS-t találtak, amelyek segíthették az emberek alkalmazkodását az új régióhoz.

A régészeti bizonyítékok, például az eszköztípusok alapján a kutatók régóta sejtették, hogy a modern emberek és neandervölgyiek interakcióban voltak egymással, a legújabb genetikai vizsgálatok azonban sokat árnyalják a képet. Ennek ellenére egyelőre ezek a kutatások, így a két új tanulmány sem tudta feltárni, hogy a kölcsönhatás pontosan miként nézett ki.