Elesett római kori katonáé lehetett ez a pajzs

A római hadsereg eszköztára számos forrásból és régészeti bizonyítékból ismert, a Szíriában, Dura-Európosznál feltárt hosszúpajzs azonban különösen fontos elem a kirakósban – írja a Live Science. A fából és bőrből készült úgynevezett scutum a római katonák felszerelésének része volt a csatákban, az érintett lelet az i. sz. 2. századból származik.

A magas, hajlított pajzs a Yale Egyetem Művészeti Galériájának gyűjteményében található, a típusból igen kevés maradt csak fenn, igaz, ábrázolásokból jól ismert. A scutum az i. e. 4. századtól az i. sz. 3. századig a legnépszerűbb pajzstípus volt, a dura-európoszi példányt 1933-ban tárták fel.

A pajzs egy olyan katonához tartozhatott, aki csatában esett el.

A különleges lelet rengeteg információt ad a régészeknek arról, hogyan készült ez a típusú felszerelés. Több réteg facsíkot rétegeztek egymásra, hogy egy nagyjából 105 centiméter magas, 41 centiméter széles és mintegy 6 milliméter vastag felületet alkossanak.

A pajzs 13 darabra tört szét, és hiányzott a pajzsgombja, de a kutatóknak sikerült rekonstruálniuk. A tárgyat kecskebőrrel fedték be, majd lefestették, a minta a győzelem római szimbolikáját tükrözi.

A rómaiak i. sz. 165-ben Dura-Európoszt birodalmuk részévé tették, és keleti kereskedelmi állomásként használták. A várost azonban 256-ban elhagyták, miután a Szászánida Birodalom ostrom alá vette.

A lelőhelyen 19 római katona csontvázát találták meg, minden elhunyt fegyverrel, páncélban került elő, a pajzsot is ekkor fedezték fel. A testek egy alagútban, egy torony alatt voltak, a leletegyüttesre pedig két magyarázat született: a harcosok vagy csapdába estek a beomlott járatban, vagy az áttörésre várva, a támadók által bevetett ősi vegyi fegyver, nafta végeztek velük.