Szarmata kincsekre bukkantak

Kilenc nyughelyre és ősi szarmata kincsekre bukkantak a kazahsztáni Karabau-2 nevű halomsírnál – számol be az Arkeonews. A lelőhely a Kaszpi-tenger közelében található.

A szarmaták nomád népessége az eurázsiai sztyeppén élt az i. e. 5. és az i. sz. 4. század között, elsősorban a mai Dél-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén. A szarmaták szoros rokonságban álltak a szkítákkal, és jelentős szerepet játszottak a régió történelmében, és kölcsönhatásban álltak különböző szomszédos kultúrákkal, köztük a rómaiakkal és a perzsákkal.

A tágabb régióban számos temetkezési halom található, a Karabau-2 egy ezek közül. A lelőhelyben több sír és számos lelet megőrződött, ezért igen értékesnek számít.

Az Atiraui Tartományi Hivatal szerint a helyi feltárások két éve tartanak, a munka során kilenc nyughelyet azonosítottak. Ezek közül hét kötődik a szarmatákhoz

A sírokból lenyűgöző kincsek, köztük arany ékszerek és fegyverek kerültek elő, az egyik legszebb tárgy egy 370 grammos, leopárdokkal díszített arany karkötő.

Egyes nyughelyeket gazdagságuk miatt királyi sírnak neveznek.

Marat Kaszenov, az ásatás vezetője szerint Atirau térségét korábban is a Szarmata Birodalom részének tekintették, a friss eredmények pedig megerősítik a feltételezéseket. A csapat mintegy ezer, a szarmata korra datálható leletet fedezett fel, ezek közé tartozik száz darab arany ékszer, amelyeken gyakran vadállatokat jelenítettek meg.

A kutatók célja, hogy folytassák a helyszín vizsgálatát. A projektben nemcsak régészek, hanem többek között antropológusok, geográfusok, művészek és más szakértők is részt vesznek.