Lakhelytől függött, meddig szoptatták a kisbabákat az ókori Rómában

Ha csak az elmúlt évtizedekre nézünk vissza, akkor is eltérő ajánlásokat találunk arról, hogy egy anyukának meddig érdemes a babáját szoptatni. Míg a kommunista érában a nőknek sokáig nem volt lehetőségük otthon maradni a kicsikkel, a minél korábbi elválasztás és a tápszeres táplálás volt a politikai cél, ezt is javasolták. Ma már azonban jól tudjuk, milyen fontos a kisgyerek egészsége szempontjából, hogy az optimális tápanyagokhoz juthasson hozzá az anyatejből. Milyen volt ez a múltban?

Eddig az ókori kisgyerekek táplálásáról csak történelmi emlékekből, írásos nyomokból tudtunk következtetéseket leszűrni. Most egy német-olasz kutatásban azt vizsgálták meg, hogy a Római Birodalom kisbabái meddig élvezhették az anyatej előnyeit. A kutatást a Max Planck Geoantropológiai Intézet ismertette A kutatók arra jutottak, a dolog attól függött, hogy városi vagy vidéki szülőkről van-e szó.

A táplálékunk nyomokat hagy szervezetünkben, néhány izotópot tekintve tényleg azok vagyunk, amit megeszünk. Ezen izotópok vizsgálata segít feltárni a múltbéli étrendet, akár egészen hosszú évmilliókra visszamenőleg. Erre a lehetőséget a fogunk nyújtja.

Az ember azt hihetné, pont az anyatejes táplálás nem őrződik meg, hisz a kicsik tejfoga kihullik, nem marad meg az utókor számára. Azonban a végleges fogak már ekkor is az állkapcsunkban vannak, fejlődnek, jóval azelőtt, hogy leváltva a tejfogakat kinőnének. Így egy állandó fog, a születéstől kb. 10 éves korig fejlődő első őrlő a kicsik táplálkozását is meg tudja őrizni.

A kutatók igen nagy felbontású szén- és nitrogén-izotóp adatokat nyertek ki a fogak vizsgálatából, és elemezték ezeket. Az volt a cél, hogy felmérjék a kisgyerekkori étrendet, az elválasztás idejét különböző lakhelyen élt emberek esetében. Ezek közt volt Pompeji városában, vagy épp a vidéki Ostia területén élt ember is, de a Birodalom határához közeli, brit Bainesse és a görög város Thesszaloniki egykori lakója is.

Talán nem túl meglepő, de arra jutottak, hogy a városi kisbabákat korábban elválasztották, mint a vidékieket: nagyobb eséllyel már 2 éves koruk előtt vagy ekörül sor került erre. Ez az adat a korabeli orvosi tanácsokban megadott kornak felelt meg egyébként. Például korának híres szülészorvosa, Szóranosz azt javasolta, kétéves korig kapjanak anyatejet a babák

A kisebb települések, mint Ostia vagy Bainesse lakóinak kisbabái ennél tovább, akár 5 éves korig is élvezhették az anyatej áldásos hatásait. Úgy tűnik azonban, nem egyszerűen arról van szó, hogy a vidékiek elmaradottabbak voltak, mint a városiak. A kutatók úgy vélik, ebben az eltérésben az játszik szerepet, hogy egy településtípus területén miként terjedhettek az információk. A városi környezet és életmód könnyebbé tette az orvosi javaslatok átadását, az efféle információk terjedését és elfogadását.

Vidéken, ahol alapvetően szegényebbek éltek, részint anyagi okokból, részint pedig a hagyományokhoz való ragaszkodás miatt tovább szoptatták a kisbabákat. Érdekes módon ez a különbség a városi és a vidéki babák elválasztása idejében még napjainkban is fennáll.