Képeken az olaszok egyik legvadabb hagyománya, az ivreai narancscsata
A karneválszezon végéhez közeledve az észak-olaszországi Ivrea bájos utcái és piazzái valóságos csatatérré alakulnak, ahol a citruslövedékekkel felszerelt és adrenalintól fűtött városlakók elszánt küzdelme egy középkori lázadást kelt életre.
A három napon át tartó narancscsata (Battaglia delle arance) a karnevál legnépszerűbb és legkaotikusabb eseménye, amely látogatók tízezreit vonzza a városba. Az ütközet azonban sokkal több, mint egy nagyszabású kajacsata; a gyalogos narancsdobálók a helyi folklór egy hősnője, Violetta nevében harcolnak, akinek bátor tette zsarnokság elleni forradalmat szított.
A legenda szerint a 12. században egy hírhedt császári helytartó kegyetlenül elnyomta a város népét, nemcsak a malomhasználati adó (jus molitorius) bevezetésével, de az első éjszaka jogának (jus primae noctis) gyakorlásával is, amelynek értelmében követelhette, hogy a birtokán élő menyasszonyok az esküvőjük estéjén először vele háljanak. Egy helyi molnár lánya, Violetta azonban ahelyett, hogy behódolt volna, lefejezte a hűbérurat, hőstettén felbátorodva pedig a városlakók lerombolták a helytartó kastélyát. Ezt a felkelést eleveníti fel a narancstusa, ahol a gyalogos csatározók az elnyomott népet, míg a lovaskocsikon közlekedő sisakos játékosok a zsarnok katonáit testesítik meg.
Az ivreai karnevál rituáléi az 1800-as évekig szájhagyomány útján terjedtek, és az idők során újabb és újabb elemekkel bővült az ünnepség, amelyek mind az adott kor társadalmi és kulturális értékeit tükrözték.
A narancshajigálás első írásos említése 1857-ből származik (azelőtt hagyományosan babbal dobálóztak a parádékon), míg az aranyhintón felvonuló Mugnaia, azaz a molnár lánya karakter 1858-ban jelent meg először a karneválon, a szabadság és a nép győzelmének szimbólumaként – csakúgy, mint a francia forradalom ihlette karmazsinvörös frígiai sapka, amelyet minden karneválra látogatónak viselnie kell, ha nem akar a narancsdobálók célpontjává válni.
A narancsdobálás tréfás szokása sokáig kötetlen formában zajlott, mígnem a 20. században egy szigorú előírásokkal szabályozott játékká fejlődött.
A nem kevés monoklit és orrvérzést is eredményező ütközet után bírák döntenek arról, hogy a harci szellem, a stratégia és az ellenféllel szembeni sportszerűség alapján mely csapatok teljesítettek a legjobban. Idén 51 lovaskocsis egység képviselte a zsarnok hatalmat, a velük szembeszálló kilenc gyalogos narancshajító csapat közül a Pantera Nera bizonyult a legeredményesebbnek.
És hogy mi a sorsa annak a több száz tonna narancspépnek, amely ellepi Ivrea utcáit? A Dél-Olaszországból származó – emberi fogyasztásra egyébként alkalmatlan – muníció maradványait a csatatér feltakarítása után a pinerolói ACEA ökológiai központba szállítják, ahol minőségi komposztot, elektromos és hőenergiát, valamint biometánt állítanak elő belőlük.
Sorra bukkannak elő a római kori leletek a Dunából
Az elmúlt napokban több ókori leletet is felfedeztek Dunaújvárosnál.
Római kori híd tűnt elő az alacsony vízállású Dunából
A Constantinus-híd mintegy 1700 éve épült, hogy összekössön két jelentős római várost.
Husziták foglalták el ezt a magyar várat
Salgó várának története igencsak mozgalmas, még egy Hunyadi Mátyáshoz kötődő legenda is fűződik hozzá.
25 ezer éves rítus nyomaira bukkantak egy barlangban
Az ausztráliai barlangban még a 19. században is folytattak szertartásokat, így egy igen hosszú ideig fennálló hagyományról lehet szó.
Így vesztett el több tízezer nyelvet az emberiség
Egy új kutatás alapján nem az őskorban érte el csúcsát a világon beszélt nyelvek száma.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
