Szomorú leletek árulkodnak az ókori bányászat kegyetlenségéről

Tárgyi bizonyítékok igazolják, hogy az I. Ptolemaiosz idején folyó aranybányászat komoly emberi áldozatokkal járt.

Egy friss tanulmány alapján az I. Ptolemaiosz katonai hadjáratainak finanszírozása érdekében folytatott aranybányászat emberi áldozatairól árulkodik az a két vas bokabilincs, amelyet egy ókori egyiptomi lelőhelyen tártak fel – számol be a Live Science. Bérangère Redon, a franciaországi History and Sources of the Ancient Worlds (HiSoMA) régésze és a publikáció szerzője szerint a leletek egy olyan korabeli szöveget egészítenek ki, amely leírja a bányászok életkörülményeit Egyiptomban, és említést tesz a hadifoglyok és közönséges bűnözők jelenlétéről a bányákban.
Miután Nagy Sándor meghódította Egyiptomot, a Ptolemaiosz-dinasztia (i. e. 305-30) alatt több tucat bányát nyitottak. Sok ilyen helyszínen a munkások számára lakásokat is építettek, de a lakóhelyeket általában szigorúan ellenőrizték. Történelmi és régészeti adatok arra utalnak, hogy sokféle ember dolgozott ezeken a telepeken, köztük fizetett munkások és rabszolgák.
Redon most a Ghozzában, a legészakibb ptolemaioszi aranybányában talált bilincseket mutatta be, amelyeket i. e. 250 és 200 között használták.
A kutató szerint ezek a legősibb ilyen típusú tárgyak közé tartoznak, amelyeket a mediterráneumban valaha feltártak.
A bányakomplexumhoz egy falu is tartozott, a helyszínen talált több száz ostraca, azaz írófelületként használt cseréptöredék a bányászok mindennapi tevékenységébe nyújtanak betekintést. Néhányan bért kaptak a munkájukért.
Redon szerint más ókori egyiptomi bányákhoz hasonlóan itt nem fedeztek fel őrzött lakhelyeket, ezért eddig úgy gondolták, hogy a területen szabad emberek dolgoztak. A két bilincsszett megtalálása azonban átírja az elképzeléseket.
Az egyik bilincskészlet hét bokagyűrűből és két láncszemből állt, a másik pedig négy láncszemet és két bokagyűrűtöredéket tartalmazott. A szakértők ezek mellett nagy mennyiségű salakot, valamint egyéb vastárgyakat is felfedeztek.
A ghozzai bilincsek nagyon hasonlítanak a görögországi Laurion ezüstbányáiban előkerült darabokra. Ez arra utal, hogy a görögök a Ptolemaiosz-korban Egyiptomba hozták a bányatechnikai tudásukat. A kinyert aranyat I. Ptolemaiosz katonai hadjáratait finanszírozhatták.