Kisbolygót is elneveztek a 140 éve született Kosztolányi Dezsőről

Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének meghatározó alakja pontosan 140 éve, 1885. március 29-én született Szabadkán. A jubileumi évforduló alkalmából a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma portrét közölt a magyar irodalom neves alakjáról.

Kosztolányi értelmiségi családból származott, édesanyja révén unokatestvére volt a szintén jeles író, Csáth Géza. Már tizenhat éves korában megjelent első verse, egyetemistaként pedig barátságot kötött Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. Később a Pesti Napló munkatársa lett, első verseskötete 1907-ben jelent meg.

1908-tól, a Nyugat indulásától a lap állandó szerzője volt, Babits, Tóth Árpád, Karinthy és Füst Milán társaságában. Az igazi sikert azonban 1910-ben megjelent A szegény kisgyermek panaszai című versciklusa hozta meg.

Versei mellett népszerűvé váltak regényei is,  a Nero, a véres költő című elbeszélése németül is megjelent, ehhez a kiadáshoz Thomas Mann írt előszót, akivel a költő jó kapcsolatban volt.

Az 1920-as években sorra jelentek meg regényei, a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című műveiből később nagy sikerű filmek is készültek. A prózaírás mellett a magyar nyelv védelmében is jelentős szerepet játszott, számos cikkben támadta a nyelvhasználat idegenszerűségét, a legtöbben talán a tíz legszebb magyar szóról (láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír) szóló összeállítását ismerik.

1933-ban jelent meg Esti Kornél című műve, amelynek főhőse a szerző alteregója, lélekmása. Kosztolányi ekkoriban fedezte fel magán a gégerák tüneteit, aminek hatására írásainak fontos témája lett a halál.

Ötvenedik születésnapja után állapota egyre romlott, több műtéten is átesett. 1936 elején Stockholmban is kezelték, de hangját teljesen elvesztette, élete utolsó időszakában már csak írásban tudott kommunikálni. 1936. november 3-án halt meg Budapesten. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének. Nevét azóta viseli színház, iskola, utca, tér, de még kisbolygó is.