Sikerült igazolni Heinrich Schliemann feltételezését

Egy friss tanulmány alapján első alkalommal sikerült kémiai bizonyítékot találni arra, hogy Trójában valóban ittak bort – olvasható a Tübingeni Egyetem közleményében. Az adatokkal sikerült igazolni a lelőhely 19. századi felfedezőjének, Heinrich Schliemann-nak a feltételezését. A csapat ráadásul azt is megállapította, hogy nemcsak az elit, hanem a köznép tagjai is fogyasztottak bort.

A trójai háború egy részét elmesélő Iliászból és régészeti kutatásokból egyaránt ismert egy magas, karcsú, kétfogantyús agyag ivóedény, ez a depasz amphiküpellón. Csak Trójában eddig több mint száz ilyen, az i. e. 2500 és 2000 közötti periódusra datálható serleget találtak, de az Égei-tenger térségében szerte, sőt Kis-Ázsiában és Mezopotámiában is előkerültek hasonló leletek.

Már Heinrich Schliemann is azt feltételezte, hogy a depasz serleget ünnepségeken adták körbe, ahogyan azt az Iliászban leírták

– mondta Dr. Stephan Blum, a Tübingeni Egyetem munkatársa.

Az egyetem gyűjteményéhez tartozik egy ép darab, valamint két, Schliemann leletanyagából származó töredék. Utóbbiakból a közelmúltban két parányi mintát vettek, majd ezeket 380 Celsius-fokra hevítették, majd gázkromatográfiával és tömegspektrometriával vizsgálták meg. Az elemzés során borostyánkősav és a piroszőlősav jelét észlelték, ezek az anyagok szőlő erjedésével szabadulhat fel, ami igazolja, hogy a serlegekből bort ittak.

A bronzkorban a bor a legdrágább ital, a depasz serleg pedig a legértékesebb edény volt, utóbbiak jellemzően palota- és templomkomplexumokban kerültek elő. Éppen ezért a kutatók arra gondoltak, hogy bort általában különleges alkalmakkor fogyaszthattak az előkelők, csakhogy utóbb a külsőbb területekről előkerült edényekben is detektáltak borra utaló nyomokat. Stephan Blum, a Tübingeni Egyetem szakértője szerint egyértelmű, hogy a bor a köznép számára is mindennapi volt.