Elveszett, ókori várost találtak Egyiptomban
Elképzelhető, hogy a települést Tutanhamon apja, Ehnaton fáraó építtette.
Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján egy jelentős, mintegy 3400 éves, az Újbirodalom idejéből származó város maradványait tárták fel Egyiptomban – számol be a Live Science. A települést valószínűleg Ehnaton fáraó, Tutanhamon apja építtette, majd később II. Ramszesz bővítette ki.
A romokat az észak-egyiptomi Kom el-Nugusznál, Alexandriától mintegy 43 kilométerre nyugatra, a Földközi-tenger és a Mariout-tó közötti sziklás hegygerincen fedezték fel. A szakértők eddig úgy vélték, hogy a környék csak később, a hellenisztikus korban vált lakottá. A kutatók a görög település vizsgálata során bukkantak a korábbi város nyomaira, utóbb pedig kiderült, hogy a Mariout-tótól északra fekvő régió legkorábbi ismert egyiptomi településével van dolguk.
Sylvain Dhennin, a Francia Tudományos Kutatási Központ (CNRS) munkatársa szerint nem világos, hogy pontosan mekkora volt a város, de a struktúra meglehetősen nagy településre utal. A kutató szerint a helyszínen többek között egy, II. Ramszesz által építtetett templomot, valamint magántemetkezési, katonai személyzetre utaló kápolnákat tártak fel.
Amennyiben a helyszín valóban katonai jellegű volt, úgy erődített fal és közigazgatási épületek is tartozhattak hozzá.
A lelőhelyen több tárgy is előkerült, ezek közül különösen érdekes egy amfora, amelyen Meritaton neve szerepel. Meritaton Ehnaton és Nofertiti lánya volt.
Ehnaton fáraó leginkább az Aton tisztelete köré szerveződő vallási forradalmáról vált híressé. Halála után fia, Tutanhamon az uralkodó körüli csoportok nyomására visszatért a korábbi hitvilághoz.
Dhennin szerint a Meritaton-pecsét egy királyi birtokhoz köthető bor előállítására utalhat. Az Egyiptom peremén lévő szőlőültetvényeket valószínűleg katonaság védte.
A helyszínen jelenleg is folynak ásatások, ezek segíthetnek kideríteni, hogy mekkora volt a település, és hogy pontosan mikor alapították. Fontos kérdés továbbá, hogy a korabeliek hogyan nevezték a várost.
Miért isznak tojásos kávét a vietnámiak?
Vietnám mindössze 200 év alatt lett kávénagyhatalom, az erőteljes robuszta íze, a lassú főzési módszer és az egyedien elkészített receptek mind hozzájárultak ahhoz, hogy mára speciális kávékultúra alakult ki itt.
A tatárjárás korából származó tömegsírt találtak
A tatárok a gyerekeket és a kutyákat sem kímélték.
Megvizsgálták a skóciai sziget rejtélyes kőköreit
Skye szigetének ősi lakói izgalmas leleteket hagytak maguk után.
Elrejtett kincset talált két túrázó
A szakértők úgy vélik, hogy a tárgyakat a második világháború idején rejtették el.
Feltárás kezdődik a Noé bárkájának vélt formációnál
A törökországi Durupınar-formációt egyesek Noé bárkájának lelőhelyeként azonosítják, a régészeti szakma azonban igencsak kritikus az elmélettel kapcsolatban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
