Emberáldozatokat találtak a maja vérbarlangban

A Cueva de Sangreit évszázadokon át használták emberek feláldozására.

Töredezett koponyákat tártak fel egy guatemalai barlangban, ahol a maják rituálék során áldozták fel az embereket egy esőistennek – számol be a The Independent. A Cueva de Sangrét, vagyis a vérbarlangot az 1990-es években fedezték fel a Petén régészeti lelőhelyen zajló ásatások során.
Az üreg padlóján szétdobálva csontokra bukkantak, ezek traumás sérülések nyomait viselték, de egészen a közelmúltig nem vizsgálták meg őket alaposan.
Most a kutatók bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a barlangot a maja nép körülbelül 2000 évvel ezelőtt rituális emberáldozásokra használta.
Michele Bleuze, a Los Angeles-i Kaliforniai Állami Egyetem munkatársa és kollégái arra jutottak, hogy a csontok rituális feldaraboláson estek át. Az egyik koponyadarab oldalán például olyan elváltozásokat viselt, amely fejszeszerű eszköz okozta sérülésre utal. Hasonló nyomot találtak egy csecsemő csípőcsontján is.
A csontok a földön hevertek, nem voltak eltemetve, és néhányukat furcsa módon rendezték el, ami szintén szertartást jelez. Olyan tárgyakat is felfedeztek a helyszínen, amely a majáknál rituálékhoz kötődnek – ilyenek többek között az obszidiánpengék és a vörös okker maradványai.
A barlangban összesen több mint 100 felnőtt és gyermek csontjait találták meg. A szakértők szerint a közép-amerikai őslakosok világában az emberi maradványok föld alatt való elhelyezése különleges kulturális jelentőségű volt.
A kutatók arra jutottak, hogy a Cueva de Sangrét i. e. 400 és i. sz. 250 között használták emberáldozásra. A barlang egy kis nyíláson keresztül érhető el, innen nyílik az a járat, amely egy vízzel teli medencébe vezet. Az ősi maják számára valószínűleg csak a március és május közötti száraz évszakban volt hozzáférhető az üreg.
Az embereket feltételezhetően a maja esőisten, Chaac megnyugtatására áldozták fel. A helyzet alaposabb megértéséhez további vizsgálatokra lesz szükség.